Kik vannak veszélyben?

A CCDC arra jutott, hogy a járvány az esetek 80 százalékában csak enyhébb tüneteket okoz, legnagyobb veszélyben pedig az öregek vannak, és azok, akik már szenvednek valamilyen korábbi betegségtől. A kutatás kimutatja, hogy nagyobb expozíciója miatt az egészségügyi személyzet is fokozott veszélyben van.

A legutóbbi adatok szerint Kínában 72436 fertőzéses esetet tartanak nyilván, és a járványban eddig 1868-an haltak meg. Az eddigi adatok alapján a Covid-19 miatti halálozási ráta 2,3 százalék. A betegségből 12000 ember gyógyult fel. Összességében 80,9 százalék esetében a fertőzés csak enyhébb tünetekkel jár, a betegek 13,8 százaléka esetén beszélhetünk súlyosabb szimptómákról, míg a fertőzöttek mindössze 4,7 százalékának válik az állapota kritikussá. (Ha valaki kíváncsi, hogy miként fest a betegség lezajlása, itt olvashat róla.)

Ha nemek szerint vizsgáljuk az adatokat, akkor a férfiak (2,8 százalékuk hal meg a vírustól) esélye kisebb, mint a nőké (1,7 százalékukkal végez ez a betegség).

Az is kiderült, hogy milyen kórelőzménnyel csökkenek a túlélési esélyek. Ez ügyben a legnagyobb kockázatot a szív- érrendszeri betegségek megléte okozza, ezt követi a cukorbetegség, krónikus légzőrendszeri betegség és a magas vérnyomás.

Kisgyerekek esetén a halálozási ráta nulla.

Az egészségügyi személyzet nagyobb kitettségéről már esett szó, emiatt a fertőzést is könnyebben elkapják. A tanulmány szerint (mely tehát február 11-ig tartalmazza az adatokat) 3019 egészségügyi dolgozó kapta el a vírust, ebből 1716 a megerősített (laborvizsgálattal mutatták ki a kórokozó meglétét a szervezetben) eset. Február 11-ig öt egészségügyi dolgozó halt meg.

Természetesen ezek a számok csalókák, mivel számítások szerint a fertőzöttek akár tízszer többen is lehetnek a hivatalos adatoknál, hiszen sokaknál olyan enyhe lehet a betegség lefolyása, hogy nem is kerülnek egészségügyi intézmények közelébe sem. Ez persze azt is jelenti, hogy a teljes halálozási ráta a fent említettnél is alacsonyabb lehet.

Mikor lesz már vége?

A tanulmány szerint a járvány január vége felé tetőzhetett, de ezt még korai biztosan kijelenteni.

Az analízis azzal zárul, hogy elismeri: a vírus rendkívül fertőző, amely a Kínában bevetett intézkedések ellenére is „extrém gyorsan” terjed.

Összességében a jó hír tehát, hogy az adatok szerint a járvány január 23–26. között tetőzött, és az újonnan megjelent fertőzéses esetek száma február 11-ig csökkent. A tanulmány arra is utal, hogy ez a Kínában bevetett szigorú intézkedések (utazási tilalom, prevenciós eljárások folyamatos hangoztatása, többszektoros válasz) érdeme is. A szerzők viszont arra is figyelmeztetnek, hogy ahogy egyre többen térnek haza a hosszúra nyúlt ünnepi időszak után, esély van a járvány ismételt fellobbanására.

Mi történik a hajókon?

A járvány két turistahajóra is eljutott. A Diamond Princess-en a japán hatóságok rendelték el a karantént, miután egy Hongkongból érkezett férfi tesztje pozitív lett a vírusra. A hajón tartózkodó 3700 főből azóta több mint 450-en betegedtek meg. Több ország próbálja meg evakuálni utasait a hajóról, köztük az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, az Egyesült Királyság, Hongkong és Dél-Korea.

A másik érintett hajót, az MS Westerdamot több ázsiai kikötő sem fogadta, végül Kambodzsában engedték kikötni. A leszálló utasokat Hun Sen miniszterelnök személyesen üdvözölte, és ezután senkit sem helyeztek karanténba.

Sajnos azonban napokkal később az egyik utason kimutatták a vírust Malajziában.

Azóta rendkívüli erőfeszítésekkel próbálják felkutatni a maradék utast, akik időközben eljutottak Malajzia mellett Thaiföldre, de valószínűleg az Egyesült Államokba és Kanadába is. Több ország is bejelentette, hogy senkit sem fogad azok közül, akik jártak a hajón.

Az MS Westerdamon jelenleg 255 utas és 747 főnyi személyzet tartózkodik, miközben több mint 400 utast Phnompenben, Kambodzsa fővárosában szállásoltak el egy hotelben. Ők a teszteredményeikre várnak.

Preventív intézkedések

A Geosentinel hazai orvosa a megkérdezésünk után több forrást is ajánlott annak kapcsán, miként védekezhetünk a fertőzéssel szemben. Az International Society of Travel Medicine amerikai orvosa egy levelezésben például a következőket emelte ki:

Mivel a koronavírus a légzőrendszerből távozó cseppekkel fertőz a leginkább, ezért a betegség úgy is elkapható (sőt ez egy meglehetősen általános módja a fertőzés kialakulásának), ha ezek a cseppek a szembe kerülnek.

Ezért aztán nem ajánlatos a szemünkbe és az orrunkba nyúlkálni, ezeket az akár tudatalatti mozdulatokat előzhetjük meg különböző szemüvegekkel és maszkokkal. A maszkok egyébként a leginkább abból a szempontból hasznosak, hogy ne terjesszük magát a fertőzést, így mindenképp hordjuk, ha mi magunk betegek vagyunk.

Egyébként a maszk segíthet megelőzni a betegséget, de messze nem jelent tökéletes védelmet.

Összességében tehát elsősorban a cseppfertőzés ellen kell védekezni, ezt pedig fertőtlenítő kézmosással lehet a leginkább elérni, illetve ha a kezünk távol tartjuk az arcunktól (szemtől, orrtól, szájtól egyaránt).

Az orvos megerősíti, hogy jelenleg a koronavírusra nincs védőoltás, sem speciális kezelési mód.

Az amerikai szakértő azt is hozzáteszi, hogy az Egyesült Államokban nem vezettek be utazási korlátozást Kínán kívül egy országgal szemben sem a járvány miatt. Azt is leírja, hogy az esetek többsége enyhe lefolyású betegséget jelent (ahogy az fentebb is kiderül), összehasonlításként pedig az Egyesült Államokban fertőző influenzát hozza fel. Ez utóbbi február elsejéig 22 millió fertőzéses esetet jelentett, amely 12000 esetben vezetett halálhoz.

(Kép: Flickr/yakın tarih/P. Goldman, Pixabay)