A kínai űrügynökség bejelentése szerint a Csang'o-6 misszió sikeres véget ért a tegnapi napon, miután a keringőegység a tervek szerint eljuttatta azt a körülbelül két kilogrammnyi talajmintát a Földre, amelyet előzetesen egy leszállóegység gyűjtött be a Hold Földtől távolabbi oldalán. A Holdról más missziók során, többek között az Apollo-program küldetései alatt is érkeztek már minták a laboratóriumokba, de ez az első eset, hogy a másik oldalról szereztek be anyagot.

A Csang'o-6 misszió gyorsan lezajlott: a több egységből álló űreszköz május 3-án indult az űrbe, öt nappal később érkezett meg a Holdhoz, ahol Hold körüli pályára állt, majd június elsején a leszállóegység megkezdte ereszkedését a felszín felé. A landolás helyszíne a Déli-sark-Aitken-medence egyik krátere, az óriási kiterjedésű Apollo-kráter volt, annak is a déli területe, ahol fúrások segítségével két kilogrammnyi anyagot nyert ki és raktározott el az űreszköz. Ezt a mintát a felszínről indított felszállóegység szállította a keringőegységhez június elején, majd a keringőegység június 21-én indult vissza a Földre, ahová a mintákat egy időközben kiengedett kapszulában juttatta el a kijelölt landolási zónába, ami a Belső-Mongólia Autonóm Területen belül helyezkedett el. A komplex procedúrával, illetve a misszió egyes fázisainak pontos időpontjaival kapcsolatban a kínai űrügynökség nem adott ki túl sok információt, de a szállítmány sikeres érkezését bejelentették, emellett a NASA űreszközeinek megfigyelései is alátámasztották a küldetés egyes részleteit: a Goddard Űrrepülési Központ által menedzselt LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) keringőegység június 7-én készített felvételén például látható a Holdon időző Csang’o-6 leszállóegység, ezzel bebizonyosodott, hogy a landolási helyszín valóban az Apollo-kráter déli területe volt.

A leszállási hely kiválasztásában a régió talajának tulajdonságai játszották a legnagyobb szerepet, fontos volt ugyanis, hogy a kutatások szempontjából értékes anyagokat hozzon a Csang'o-6 kapszulája, amelyek által a Hold evolúciójáról minél többet megtudhatnak a szakértők. A Hold távolabbi oldaláról származó talajminták önmagukban érdekes újdonságot jelentenek, mivel így lehetőség nyílik összehasonlítani az összetételüket a másik oldalon gyűjtött korábbi mintákkal, de az Apollo-kráter déli szekciója különösen alkalmas volt az SPA (Déli-sark-Aitken-medence) anyagok változatos típusainak beszerzésére. Az Apollo-medencéből nyert törmelék a helyszín alakulásának kronológiájába és jellemző összetételébe is betekintést nyújt egy korábban, még a misszió indítása előtt megjelent tanulmány szerint. Az, hogy a talajminták pontosan milyen új információkat biztosítanak és milyen titkokat fednek fel az égitesttel kapcsolatban, a laboratóriumokban zajló elemzések után derült majd ki.

(Space.com Fotó: CNSA/CLEP)

Sosem készült olyan részletes térkép a Holdról, mint az új kínai holdatlasz Az új térképet, ami többek között az űrprogramok megtervezésében is segíthet, a Kínai Tudományos Akadémia készítette el több mint egy évtized alatt.