Kína elkezdte az áttérést a digitális pénzre
2020 / 10 / 13 / Pőcze Balázs
Kína elkezdte az áttérést a digitális pénzre
Facebook, COVID, túl erős piaci szereplők és korrupció. Elemzők szerint a kínai jegybank ezek miatt dönthetett úgy, hogy saját digitális fizetőeszközt vezet be. Senzenben kezdték a kísérletezést, ötvenezren már használják a digitális jüant.

A TechCrunchon Rita Liao számolt be arról, hogy egy nagyszabású program első nyilvános szakasza vette kezdetét Kínában: tízmillió jüant, vagyis közel négyszázötven millió forintot osztottak szét ötvenezer, véletlenszerűen kiválasztott senzeni közt. A szerencsések most a fejenkénti körülbelül kilencezer forintjukat a megapolisz háromezer üzletében költhetik el. Liao kiemeli: a digitális jüan minden, csak nem kriptovaluta. A Bitcoinhoz hasonló fizetőeszközökkel ellentétben egyetlen központi entitás, a kínai jegybank irányítása és megfigyelése alatt áll, a papír fizetőeszköz teljes és legitim megfelelője, és anonimitást nyomokban sem tartalmaz, sőt.

Miért? És miért most?

Robert Murray, a Foreign Policy Research Institute elemzője szerint míg a hivatalos indokok a program bevezetése mellett a készpénznél alacsonyabb működtetési költségek, a pénzügypolitika támogatása valós idejű adatokkal, vagy a nemzetközi fizetések gyorsítása és költségeik csökkentése, addig más okok is meghúzódhatnak a kínaiak döntése mögött. Az egyik a Facebook rögös úton elindult, sokszor átalakult, sokak szerint kudarcra ítélt Libra projektje. A Librával a palo altói cég egységes, globális, és a jüanra, mint tartalékvalutára nem támaszkodó fizetési rendszert vezetne be. Ezt a nyugati jegybankok sem nézik jó szemmel, bár persze egészen más okokból, mint kínai kollegáik. A másik ok a koronavírus járvány lehet, melynek következtében a készpénzkészleteket fertőtleníteni és karanténozni kell. Mindezek mellett Murray elemzése szerint a privát szereplők túl erősek lettek a kínai piacon.

A cikk emlékeztet: a mobil fizetések 93%-át a TenPay-en és az AliPayen keresztül bonyolítják le a helyiek, vagyis ha ezekkel a magánkézben lévő rendszerekkel gond akadna, nem volna elég készpénz forgalomban, hogy átvegye azoknak a szerepét. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy a 3.6 billió dolláros gazdaságélénkítő csomaghoz kapcsolódó kiadásokat is szívesen felügyelné alaposabban a kormány, már szinte elkerülhetetlennek tűnik, hogy az állam is belépjen a digitális fizetések piacterére. Amennyiben erre a platformra terelnék a csomagot, az utolsó fillérig tudhatnák, hogy mit mire költöttek el a minisztériumok vagy a városok,

mintha minden bankjegy egyesével meg lenne jelölve.

Nem csoda, ha Murray szerint a digitális jüan komoly veszélyforrás az Egyesült Államokra nézve, különösen, ha annak a használatát külföldön is lehetővé teszik. Szerinte így Kína a dollár hegemóniája mellett a szankciók és embargók betartását és betartatását is veszélyeztetné. Ha a senzeni kísérlet működik, következő lépésként más városokban is bevezethetik a fizetőeszközt.

(Borítókép: Pixabay)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.