Pozitívumok

Kezdjük rögtön a pozitívumokkal, elvégre Kína törekvései a mesterséges intelligencia területén számos olyan innovációt eredményeztek, amelyek megoldást jelenthetnek a világ régóta fennálló problémáira. Az egészségügyben eszközölt fejlesztéseknek köszönhetően például mára a kínai társadalom elöregedő résznek is megfizethető, azonnali szolgáltatásokat ajánlanak. A "Doktor MI" chatbotok a teleorvoslás segítségével elősegítik az elszigetelt települések lakóinak kapcsolatát tapasztalt szakemberekkel;

a gépi tanulás felgyorsítja a gyógyszerészeti kutatásokat; míg a deep learning felhasználása az orvosi képfeldolgozásban segítheti a rák és más betegségek korai felismerését.

Az egészségügyi újítások rohamléptékű fejlődésében a Covid-19 is jelentős szerepet játszott. Az eszközöket több ország is megvásárolta, a kínai Wuhanban, a Covid-19 kezelésére használt MI eszközöket például a CT-szkennelés felgyorsításának elősegítésével Olaszországban és az Egyesült Királyságban is használják.)

Negatívumok

A mesterséges intelligencia nagyszerű dolog egészen addig, amíg nem veszélyezteti az állampolgárok alapvető szabadságjogait. A kínaiak megfigyelő technológiája azonban rajta tartja szemét a világon; vegyük mondjuk a modern hadviselést, ahol szintén gyors ütemben fejlődik a mesterséges intelligencia. Az exportképes rendszerek olyan funkciókat foglalnak magukba, mint

a tömeges megfigyelés és arcfelismerés, de az olyan integrált közös műveleti platformok is ide tartoznak, melyek nagy adatot és mesterséges intelligenciát használnak prediktív rendfenntartásra.

A pilóta nélküli repülőgépeket, köztük a Wing Loong 2-t és a CH-4-t sikeresen exportálták az Egyesült Arab Emírségekbe, Szaúd-Arábiába, Egyiptomba és Pakisztánba, míg a legismertebb globális vállalatok, köztük a Huawei, a Hikvision vagy a ZTE szintén szoros együttműködést ápolnak az állami tulajdonú vállalatokkal annak érdekében, hogy megkaparinthassák a legfejlettebb mesterséges intelligencia interfészeket. A Pallas Athéné Geopolitikai Intézet tavaly elemzése szerint ezek a számítástechnikai eszközök 2019 végén világszerte több mint kétszázharminc városban jelen voltak. Peking azon törekvései pedig, hogy ellenőrizze a hazai kutatási létesítményeket, még tovább erősíti az exportálható technológiák fejlesztését, biztosítva fölényét az olyan versenytársakkal szemben, mint Oroszország vagy az Egyesült Államok. Kína MI-dominanciára való törekvése az ellátási láncokat sem hagyja érintetlenül: tavaly 21,8 milliárd amerikai dollárt fektetett az iparba, fokozva a chip gyártásra tett erőfeszítéseit, melynek köszönhetően előrejelzések szerint a következő években kétszámjegyű növekedést jósolnak.

Miről is szól pontosan Kína 2017-es terve?

A Következő Generációs Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Terv egy három szakaszos ütemterv, amely szerint Kínának első lépésben 2020-ig fel kell vennie a lépést az amerikai MI-fejlesztésekkel, ezt követően 2025-ig számottevő fejlődést kell elérnie az MI segítségével a gyógyászat, a gyártás, a városi infrastruktúra, a mezőgazdaság és a nemzetbiztonság területén, végül 2030-ra a mesterséges intelligencia globális vezetőjévé kell válnia. A kínai tudományos és technológiai minisztérium négy techcéget jelölt ki, hogy egymás szakértelmére támaszkodva alapítsanak „nyílt innovációs platformokat”, ezáltal lényegében tegyék Kínát MI-nagyhatalommá: a Baidut az önvezető járművekkel, az Alibabát az okosvárosokkal, a Tencent a számítógépes látással, a hangfelismeréssel foglalkozó iFlyteket pedig a hangalapú intelligencia fejlesztésével bízta meg az állam.

(Fotó: Needpix)