Joby Warrick és Cate Brown, a The Washington Post újságírói terjedelmes írásban részletezik a több mint egy évtizede kihirdetett stratégiát, amely biotechnológiai nagyhatalommá tenné Kínát. Ennek részeként az ország 2016-ban kilencmilliárd dolláros programot indított, hogy a világ vezető hatalma legyen a genetika területén, amihez először emberi DNS-mintákat kezdtek gyűjteni és elemezni. Amint arra a cikk is emlékeztet, az akkoriban ismertté vált genomszerkesztési eljárások óriási előrelépést ígértek, például az örökletes betegségek elleni harcban. Ha az ország egy új gyógyszert vagy technológiát fejleszt ki, befolyáshoz juthat, ám ehhez változatos és méretes emberi génadatbázisokra van szüksége.
Warrick és Brown arról írnak, hogy ehhez nyugati cégeket vásároltak fel, de a genetikai adatbázisok feltörésétől sem riadtak vissza - nyolcvanmillió amerikai információihoz férhettek így hozzá. Akadtak országok, amelyek gyanakodva figyelték azt is, hogy a Beijing Genomics Institute, mai nevén BGI, várandósság alatti szűrővizsgálata esetleg kínai kézbe juttathatja a nők érzékeny adatait. Norvégia óvatosságra intett, de Németország és Szlovénia is vizsgálódni kezdett.
Az írás java déli szomszédunk, Szerbia példáján keresztül mutatja be a kínai stratégia gyakorlati működését, illetve, hogy azt hogyan segítette a pandémia. Az ország, több mint húsz másik nemzettel együtt, a világjárvány idején kapott egy Tűzszem nevű kínai hordozható laboratóriumot, amely azóta állandó jelleggel üzemel Belgrád mellett. A labor akkor arra volt hivatott, hogy apró genetikai részletekből is felismerje a kórokozót, de az emberi genom feltérképezését is segíti. Míg a szerb miniszterelnök büszkén beszélt a "régió legfejlettebb precíziós gyógyászati és genetikai intézetéről", a nyugati titkosszolgálatok aláhúzzák, hogy a gyártó BGI a Kínai Nemzeti Génbank üzemeltetője, és több leányvállalata az USA feketelistájára került.
A washingtoni kínai nagykövetség ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy a kínai cégek nem jutnak illegálisan genetikai információkhoz, a BGI pedig kifejezetten állítja, hogy nem fér hozzá a Szerbiában gyűjtött adatokhoz. A kínai cégekkel, így például a Huawei-jel, a ZTE-vel, de akár a TikTokkal kapcsolatban gyakran emelik ki szakértők, hogy a kínai kormány jogot formálhat arra, hogy magánvállalatok adatbázisaihoz nyúljon, még ha ennek a gyakorlatát az ország vitatja is.
A cikk szerint a technológiai verseny mellett Kína akár katonai célokra is használhatja a genetikai információkat, például bizonyos népcsoportok ellen bevethető fegyverek létrehozásával, bár ezek valószínűleg még évekre, évtizedekre vannak. Ami viszont már ma aggasztó, hogy a helyi kisebbségekkel, így az ujgurokkal szemben zajló "átnevelési" stratégiának része, hogy a népcsoport tagjaitól genetikai mintákat vesznek.
(Borítókép: egészségügyi dolgozók az egyik Tűzszem laboratóriumban, amit a koronavírus gyors detektálására fejlesztettek ki, Fotó:Fu Tian/China News Service via Getty Images)