Kínában az elmúlt években egymás után létesítik a nagyobbnál nagyobb szélerőműfarmokat, amelyeknek köszönhetően az ország mostanra a világ legnagyobb szélenergia-kitermelőjévé vált: Kína önmagában több szélenergiát termel, mint az USA és az Európai Unió együttvéve, a kapacitás alapján pedig a világ teljes szélenergia-termelésének több mint a 25%-ával rendelkeznek. Az is igaz, hogy az egy főre jutó megtermelt szélenergia tekintetében az ország még így sincs ott a világ élmezőnyében, és mivel Kínának rengeteg tengeri területe van, így még bőven van lehetőségük a további fejlődésre.

A napokban Chaozhou városvezetése jelentette be, hogy a következő ötéves terv keretében egy minden eddiginél nagyobb tengeri szélerőműfarmot fognak létesíteni a Tajvani-szorosban, amely 43,3 GW-os összkapacitásával több mint kétszer annyi energiát fog termelni, mint a jelenlegi legnagyobb - egyébként szintén Kínában található - ilyen létesítmény - számol be róla az Interesting Engineering. A tervek szerint a szélerőműfarm - amelynek építése még 2025 előtt megkezdődik - nagyjából 43-49%-os kihasználtsággal tud majd üzemelni, és a számítások szerint mintegy 13 millió háztartás energiaszükségletét fogja fedezni. Ez még kínai mércével mérve is meghatározó mennyiség, hiszen a hivatalos statisztikák szerint az országban mintegy 520 millió háztartás van, ami azt jelenti, hogy a chaozhou-i szélerőműfarm a teljes lakosság mintegy 2,5%-ának elegendő kapacitással fog rendelkezni.

Az ilyen fejlesztésekre nagy szüksége is van Kínának, ha tartani akarják a 2020-ban meghatározott célt, amely szerint az ország 2060-re eléri a teljes karbonsemlegességet. Az Our World in Data statisztikai oldal 2020-as adatai szerint Kína messze a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, hiszen a távol-keleti ország önmagában a világ teljes kibocsátásának mintegy 30%-ért felel. Az is igaz ugyanakkor, hogy ha ugyanezeket a számokat lakosságarányosan vizsgáljuk, akkor Kína egy főre jutó kibocsátása alig magasabb, mint az Európai Unióé, és messze elmarad olyan országok számaitól, mint az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada vagy Ausztrália.

Szakértői vélemények szerint a 2060-as klímasemlegesség nem elérhetetlen Kína számára, ám ehhez a megújuló energiaforrások kiaknázásán kívül egyéb technológiákra is szükség lesz, például olyan üzemek létesítésére, amelyek képesek kivonni a szén-dioxidot a légkörből. A Világbank számításai szerint az országnak mintegy 17 billió dollárt kéne a zöld infrastruktúra fejlesztésére fordítania, ha tartani akarják a kitűzött célokat.

(A nyitókép illusztráció, Fotó: Tom Buysse/Getty Images)

Kína tizennegyedik ötéves tervének megvalósítását a világ leghosszabb szélturbina lapátja is segíti Az ország hosszú távú tervei között szerepel a szénre alapozott energiatermelés egy részének lépésenkénti felváltása megújuló forrásokkal. Az egyre nagyobb szélerőművek is hozzájárulhatnak a cél eléréséhez.