Mint azt a NASA közleménye írja, a galaxis és a sötét anyag kéz a kézben járnak, és ritkán akad egyik a másik nélkül. A Hubble segítségével 2019-ben felfedezett, NGC 1052-DF2 galaxis azonban éppen a kivételek sorát gyarapítja. A sötét anyagról eddig azt gondolták, hogy ez a láthatatlan összetevő, amely az Univerzum 85 százalékát adja, jelentős szerepet játszik a galaxisok kialakulásában.

Az NGC 1052-DF2 azonban példa arra, hogy nem ez a helyzet, és ezzel együtt bizonyítja azt is, hogy a sötét anyag valóban létezik, mivel ha nem kötődik állandóan a galaxisokhoz, az alapján feltételezhető, hogy önmagában is előfordulhat. Azonban a NASA közleménye nem emiatt nevezi „kísértetgalaxisnak” az NGC 1052-DF2-t, hanem egy másik anomália okán: a szóban forgó galaxisnak extrém alacsony a sűrűsége, tehát ez egy úgynevezett ultra-diffúz galaxis, ami azt jelenti, hogy keresztül lehet rajta látni. Épp mint a kísérteteken, legalábbis a hagyományos ábrázolások szerint. A felfedezése óta egyébként próbálnak több ilyen sötét anyag nélküli galaxist találni, hogy mind a sötét anyagról, mind a galaxisok születéséről többet tudjanak meg a kutatók.

(A cikkhez használt címlap- és borítókép illusztráció, forrása: Flickr/Yosomono)

További cikkek a témában:

Ez történik az Univerzummal, amíg egyetlen egyet pislogunk A látványos videó egyetlen emberi szempillantást helyez kozmikus kontextusba: amíg egyet pislogunk, bolygók és fekete lyukak születnek, égitestek pusztulnak el végleg.

A fekete lyukak talán nem is feketék A fekete lyukak gravitációs mezőjéből még a fény sem szabadulhat, rendkívül rejtélyes objektumok, így talán az sem okoz nagy meglepetést, hogy talán nem is feketék és még csak nem is lyukak.

Tejúton kívülről érkezett antianyag robbant az Antarktiszon A hihetetlen kozmikus távolságokat szinte fénysebességgel átszelő antianyag sorsa az Antarktisz jégében teljesedett be. De vajon honnan érkezett, és miképp került ide?