Alberto Caballero, a spanyol Vigo Egyetem doktori hallgatója kétségkívül lelkesedik az idegen civilizációk iránt, hiszen a legutóbb például ő írt tanulmányt arról, hogy a HŰHA!-jel akár lakott bolygóról is eredhet.

A híres HŰHA!-jel akár egy lakható bolygóról is eredhet Legalábbis a jel eredési helyeként számon tartott Nyilas csillagképben azonosítottak egy, a mi Napunkhoz nagyon hasonló csillagot. De miért a miénkhez hasonló civilizációt keresünk?

Cabellero most pedig annak járt utána, hogy a galaxisunkban hány, az emberiség felé ellenséges civilizáció akadhat, és ezek mekkora eséllyel rohanhatnak minket le. Látszólag más témáról van szó, mint a HŰHA!-jel esetén, a megközelítés azonban hasonló – amíg a híres jel forrásánál Cabellero emberi életre alkalmas bolygót keresett, a hódító civilizációk számbavételekor is fajunk történetéből indult ki. Ez tehát a tanulmány egyik beismert korlátja, azonban nem nagyon van mit tennünk, jelenleg saját magunkon kívül más értelmes fajt nem ismerünk. A tanulmány így arra a felvetésre épül, hogy az idegenek gondolkodása, értékrendszere, valamint ezek fejlődése hasonlít a miénkhez.

Az új tanulmány egyébként még nem esett át a tudományos bírálaton, de ettől független is érdekes gondolatkísérlet, amelynek kiindulópontja tehát az emberi történelem. A becsléshez ugyanis Caballero először megszámolta azon országok számát, amelyek 1915 és 2022 között megszálltak más országokat: kiderült, hogy a világ 195 nemzetéből összesen 51 indított valamilyen inváziót ebben az időszakban. (Talán nem meglepő, de a lista élén az Egyesült Államok áll 14 invázióval.) Ezután az egyes országok invázió indításának a valószínűségét a globális katonai kiadások százalékos aránya alapján súlyozta. (Ismét az Egyesült Államok végzett az élen a globális katonai kiadások 38%-ával.)

Innentől kezdve Caballero összeadta az egyes országok egyéni inváziójának valószínűségét, majd elosztotta az összeget a Föld összes országának számával, és így kapta meg azt, amit „egy földönkívüli civilizáció megtámadásának jelenlegi emberi valószínűségeként” ír le, tehát a Föld jelenleg ekkora eséllyel rontana rá egy másik intelligens civilizációra – ez a szám jelenleg egyébként 0,028 százalék. Azonban mindez a jelen állapotra utal, és az emberiség jelenleg nem képes a csillagközi utazásra. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy hol állunk jelenleg a Kardasev-skálán, akkor a csillagközi utazásra fajunknak még vagy 259 évet kell várnia. Nem teljesen valószínűtlen, hogy eközben csökkenni fog az emberiség inváziós hajlandósága, mert ez a trend már 50 éve tapasztalható (a tanulmány szerint ez eddig évente átlag 1,15 százalékkal csökkent), ami alapján mire képesek leszünk ellátogatni a csillagok közé, az inváziós hajlandóságunk már csak 0.0014% százalék lesz. Caballero feltevése szerint pedig (és ez tehát a számítás legvitathatóbb pontja) ez a szám jellemzi azt is, hogy egy, a Kardasev-skálán 1-es szintű civilizáció mekkora eséllyel támad meg egy másik planetáris civilizációt.

Az esély tehát nem túl nagy, viszont nem is elhanyagolható, ha figyelembe vesszük, hogy a Tejútrendszerben akár több millió lakható bolygó akadhat. A végső számításhoz ezért Caballero egy, a Mathematical SETI folyóiratban megjelent 2012-es tanulmányhoz fordult, amelyben a kutatók úgy becsülték, hogy elméletileg akár 15 785 idegen civilizáció is megoszthatja ezt a galaxist velünk. Caballero végül arra a következtetésre jutott, hogy az 1-es típusú civilizációk közül egynél kevesebb – egészen pontosan 0,22 – lenne ellenséges velünk egy kapcsolatfelvétel esetén. A rosszindulatú szomszédok száma viszont 4,42-re nő, ha figyelembe vesszük azokat a civilizációkat, amelyek a hozzánk hasonlóan egyelőre még nem képesek csillagközi utazásra.

Ennek köszönhető az is, hogy két nagyságrenddel nagyobb az esélye, hogy az emberiséget elpusztítja egy aszteroida, mint hogy lerohanjanak minket az idegenek, és az aszteroidára is 1 a millióhoz az esély. Az is igaz persze, hogy 2022-ből még van hátra bőven, szóval ki tudja, mi következik a majomhimlő után.

(Kép: Pixabay/Rosiette-Stock)