Létezik-e legalábbis ebben a galaxisban másik civilizáció rajtunk kívül? – ez egy olyan kérdés, amit elég sok kutató tanulmányozott, de szinte mindegyikük elismeri, hogy mivel egyetlen intelligens civilizációt ismerünk jelenleg, a sajátunkat, így minden kalkuláció, tűnjék is bármennyire egzaktnak, valójában egy jó adag hipotézisre épül. A Drake-formula, amellyel egy adott csillagközi térrészben megtalálható és egymással kommunikáció kialakítására képes civilizációk számát lehet kiszámolni, például nagyon csinos egyenlet, első pillantásra elférne egy fizika könyvben is, azonban rengeteg erősen hipotetikus ismeretlent foglal magában. Az első egyértelmű probléma, hogy kifejezetten nehézkes (és nem is túl megbízható) annak számszerűsítése, hogy egy lakható bolygón mekkora eséllyel alakul ki élet, amely aztán kommunikációra képes fejlett fajjá érhet. Ezért aztán a Drake-egyenlet, és ennek minden finomhangolása inkább spekuláció. Azonban ilyen spekulációkra szükség van, már csak azért is, mert valahonnan el kell indulni.

A kutatók szerint ez a felvezetés mindenképp fontos egy, az Astrophysical Journal-ban közölt tanulmány értelmezésekor, amely azt számolta ki, hogy mennyi időbe telhet, míg az emberiség felveszi a kapcsolatot egy fejlett idegen fajjal. A publikáció címe: The Number of Possible CETIs within Our Galaxy and the Communication Probability among These CETIs, tehát a kommunkiációra képes földönkívüli civilizációk (CETI) valószínű száma, valamint az esély az ezek közötti kommunikáció kialakulására.

A tanulmány több korábbi publikációra épült, többek közt egy 2020-as tanulmányra, amely szerint a Tejútrendszerben 36 ilyen civilizáció (CETI) található. Ez a szám a galaktikus csillagkeletkezés történetének, a fémek eloszlásának és annak a valószínűségnek a figyelembevételével született, hogy a csillagok lakható zónájában mekkora eséllyel található Föld-szerű bolygó. A kutatók ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a CETI-k témája teljes egészében a hipotézisek tartományában marad mindaddig, amíg nem történik pozitív észlelés. Viszont rámutattak arra is, hogy a tudósok továbbra is képesek elfogadható modelleket készíteni logikus feltételezések alapján. Ezek a modellek pedig legalábbis elfogadható becsléseket nyújthatnak ezen civilizációk előfordulási arányáról.

A mostani kutatás tehát ezt a hozzáállást viszi tovább és két paraméterre koncentrál – az egyik, hogy mennyi lakható bolygó akad, és ezeken milyen gyakran fejlődhet az élet CETI-vé. A másik, hogy a szóban forgó bolygó központi csillagja az evolúciójának mely szakaszában jár, amikor a CETI kialakulhat az adott rendszerben. Mindebből született egy optimista és egy pesszimista becslés. Az optimista szerint 42 ezer CETI lehet a galaxisban, de ez a galaxis eddigi életében alakult ki, különböző időkben. Azonban ekkora szám mellett mégis nagy az esély a kapcsolatfelvételre, amire így az elkövetkező kétezer évben sor is kerülhet. A pesszimista forgatókönyv szerint CETI csak már az idősebb csillagok környékén alakulhat ki, és ebben az esetben jócskán vissza is esik ezen civilizációk potenciális száma. Eszerint mindössze 111 CETI fordulhat (és fordulhatott) elő a Tejútrendszerben, és így a kapcsolatfelvételre az emberiségnek 400 ezer évet kell még várnia.

Ez természetesen magyarázhatja a Fermi-paradoxont is, tehát, hogy miért nem találkoztunk még egy értelmes civilizációval sem: azért mert túl sok időbe kerül a kapcsolatfelvétel, ráadásul ha figyelembe vesszük a Nagy Szűrőt (amelyről lentebb írtunk részletesebben), akkor elképzelhető, hogy a civilizációkban akad valami önkorlátozó tényező (hogy csak pár ismerősebbet említsünk: nukleáris háború, klímaválság), ami miatt elpusztulnak, még mielőtt bárkivel is kapcsolatba léphetnének.

A nagy szűrő – avagy miért jelezné az emberiség nagyon közeli végzetét, ha letűnt élet nyomára akadnánk a Marson Ha holnap, a jövő hónapban, vagy akár pár év múlva a NASA bejelentené, hogy bármiféle idegen élet nyomára bukkant a vörös bolygón, az a Nagy Szűrű teória alapján fajunk számára a közelgő véget jelezné.

Hogy azért mégse zárjuk ilyen sötéten ezt a cikket, gyorsan tegyük hozzá, hogy a NASA szerint nem az a végzetünk, hogy kihaljunk ezen a bolygón, hanem az emberiség túl fog terjeszkedni a Földön, és ki tudja, akkor már talán azt a 400 ezer évet is kibekkeljük valahogy a legrosszabb esetben is.

(Kép: Pixabay/tombud)