A SpiralWave nevű startup új, és igen ígéretes technológiával enyhítene a klímaválságon: a levegőben lévő szén-dioxidot (CO2) kötnék meg, majd ebből gyártanának megújuló üzemanyagot. A találmányt, egy örvénylő plazmával működő, áttetsző oszlopot a TechCrunch Disrupt 2024 rendezvényen mutatták be, ahol különleges megjelenése és praktikus célja miatt nagy figyelmet kapott – számol be róla a TechCrunch.

A készülékben a plazma spirálisan felfelé áramlik, miközben megköti a légköri CO2-t és zöld metanollá alakítja. A SpiralWave eljárása a rendelkezésre álló szén-dioxid-koncentrációtól függően az elektromos energia 75-90 százalékát alakítja át kémiai energiává, amely metanol formájában tárolódik. A levegőből kivont szén-dioxid esetén az energiahatékonyság az alsóbb, míg ipari füstgáz esetén a felsőbb tartományba esik. Ez az eljárás hatékonyabb, mint más, CO2-t metanollá alakító módszerek, amelyek általában csak 50 százalékos hatékonysággal működnek.

“Nagyon gyors impulzusokban látható a plazma” – magyarázta Abed Bukhari, a SpiralWave vezérigazgatója és társalapítója. “És minden impulzus lebontja a CO2-t.”

Bukharinak az adta az ötletet, hogy korábban hideg plazmával dolgozott – egy olyan technológiával, amelyet például fluoreszkáló világításokban is használnak.  A technológia három különböző frekvenciájú mikrohullámú impulzus segítségével bontja le a CO2-t és a H2O-t, majd a keletkező molekulákból metanol képződik. Az eszközt a lap fentebb linkelt címén működés közben is meg lehet csodálni.

A SpiralWave első prototípusai a térdmagasságú Nanobeam-től a körülbelül 2 méter magas Microbeam-ig terjednek. Ezek az eszközök egy tonna metanolt képesek előállítani 90 százalékos szén-dioxid-koncentrációjú áramlás mellett, 7000 kilowattóra energia felhasználásával. Alacsonyabb, körülbelül 9 százalékos koncentráció esetén ez 8500 kilowattórát igényel, míg a normál légköri levegőnél 10 000 kilowattóra szükséges – ezek azonban még mindig kedvezőbbek, mint a jelenlegi elektronikus metanolforrások energiaigénye. A csapat tervezi nagyobb eszközök, a Megabeam és a Gigabeam építését is. A Gigabeam már 100 méter magas lenne, és évente egymillió tonna szén-dioxid eltávolítására lenne képes.

“A klímaváltozás elleni küzdelemhez évente 10 gigatonna CO2-t kell eltávolítanunk”

– mondta Bukhari.

A technológia különösen hatékony lehet tehát olyan helyeken, ahol magas a CO2-koncentráció a levegőben, például ipari területeken vagy nagyvárosokban, mert itt könnyebben tud több szén-dioxidot megkötni. A megújuló energiaforrások – például nap- vagy szélenergia – használata az áramellátásban pedig segíthet csökkenteni az eszköz környezeti terhelését, mivel így az energiafelhasználás során nem bocsát ki újabb szén-dioxidot, és a metanol termelése fenntarthatóbbá válik.

(Kép: SpiralWave)