Szlávik János, a Szent László kórház infektológus főorvosa az RTL Klubnak beszélt arról, hogy a kórházában „úgy döntöttek, hogy kipróbálnak minden szóba jöhető gyógyszert, így kétféle maláriagyógyszert, HIV-ellenes szereket, egy antibiotikumot és immunerősítőket, méghozzá egyszerre, és úgy tűnik, hogy ezzel talán sikerül felvenni a betegség elleni harcot.”

Az említett maláriaellenes gyógyszer hatóanyaga a klorokin.

Mi az a klorokin?

A klorokint a malária kezelésére használják. Enyhe immunszupresszáns (elnyomja az immunrendszert) hatása okán néhány autoimmun betegségben is ezt adják a betegeknek, ilyen a rheumatoid arthritis és a lupus erythematosus – ez utóbbi a minden Doktor House rajongó által ismert lupus.

Miként indult harcba a klorokin a koronavírus ellen?

A klorokint, mint egyikét a már rendelkezésre álló gyógyszereknek többször is tesztelték koronavírusos betegeken. Azért merült fel az ötlet egyáltalán, mert a 2012-es MERS járvány esetén azt találták, hogy a klorokin talán lassíthatja a fertőzést. Ám a klorokin akkoriban nem tűnt elég hatásosnak ahhoz, hogy további teszteket végezzenek el vele kapcsolatban.

Ám most, az új koronavírus járvány alatt a klorokin ismét előkerült. Mivel azonban sem megfelelő mód, sem elég idő nem állt rendelkezésre, ezek a tesztek eddig jellemzően híján voltak a tudományos sztenderdek betartásának.

A klorokint a média a francia tesztek után kapta fel. Erről egyébként mi is írtunk. A tanulmányból kiderült, hogy a kutatók tisztában voltak a klinikai teszt hiányosságaival, ám erkölcsi szempontból sürgetőnek érezték, hogy reménykeltő eredményeiket minél hamarabb megosszák.

A tanulmányból annyi derült ki, hogy azok a betegek, akik napi 600 mg klorokint (hidroxi-klorokint egész pontosan) kaptak (amit szükség esetén azitromicinnel is kiegészítettek – ez lényegében egy nagyon széles spektrumú antibiotikum), sokkal hamarabb megszabadultak a vírustól a vizsgált időszakban (ez hat nap volt), mint akik nem részesültek ilyen kezelésben. És azoknál pedig még gyorsabban, akik egyáltalán semmilyen kezelésben nem részesültek a SARS-CoV-2 vírussal szemben.

Minderre abból következtettek, hogy drasztikusan lecsökkent az orrból és garatból vett mintákban a koronavírus száma.

A nemzetközi sajtó hamar felkapta ezt a kutatást, ami érthető is, a klorokin már most nagy mennyiségben áll rendelkezésre, olcsó is, tehát valódi csodafegyver lehet a koronavírussal szemben.

A klorokin és a politika

Donald Trump amerikai elnök nagyon gyorsan mintegy csodaszernek („game changer”) nevezte a klorokint a koronavírus elleni harcban. Ezzel némileg meg is pecsételte a klorokin – mondjuk így – politikai megítélését, hiszen a Trump ellenes sajtó inkább szkeptikusan állt ehhez a gyógyszerhez.

Futótűzként terjedt annak az arizonai férfinak a története, aki meghalt, miután a koronavírus miatti félelmében egy nagy adag, egyébként akváriumok tisztításához használt klorokin-foszfátot vett be.

Ezután terjedt el széles körben az a március 24-én publikált kínai tanulmány is, melyet a francia tanulmányhoz hasonlóan kevés (harminc) betegen végeztek, és nem találtak különbséget a klorokin hatása és a sima placebo-hatás között.

Vagyis a gyógyszernek az amerikai sajtó egy részében nem volt túl jó a megítélése, miközben egy kisebb, a tudományos kritériumoknak nem feltétlen megfelelő tanulmány szólt mellette és lényegében egy ugyanilyen ellene.

Nem zörög a haraszt

Donald Trump ide, arizonai férfi oda – a klorokinra többen is felkapták a fejük. Ezek közt pedig olyan meghatározó szervezetek is akadtak, mint a WHO. Az Egészségügyi Világszervezet feje, Tedros Adhanom Ghebreyesus bejelentette, hogy a klorokin is része annak a már meglévő gyógyszereket vizsgáló, kiterjedt kísérletnek, mellyel a koronavírus elleni szereket keresnek.

Ezzel egy időben több ország is elkezdte bevédeni a saját klorokin készleteit. Magyarország például megtiltotta a gyógyszer előállításához szükséges alapanyag (ennek mi vagyunk az egyik legnagyobb exportőre) kivitelét az országból. A Kormányzati Tájékoztatási Központ értesítése alapján ennek oka, hogy

„ezt az alapanyagot olyan gyógyszer előállítására használják, amelyet a koronavírus-betegek kezelése során is alkalmaznak már több országban is. Miután Magyarország a világ egyik legnagyobb exportőre ennek az alapanyagnak (a gyógyszert külföldön gyártják - a szer.), most első a magyar lakosság védelme és gyógyszerellátásának biztosítása.”

Klorokin és a koronavírus – mi a probléma?

A klorokint tehát egyre több helyen vetik be a járvány elleni harcban, de akadhat két fontos probléma a használatával.

Az egyik amire már a WHO is felhívta korábban a figyelmet, hogy a klorokinra több betegnek is szüksége lehet, jellemzően a fent említett autoimmun betegségekben szenvedőknek, és az semmiképp sem lenne jó, ha ők a pánikvásárlások miatt nem jutnának hozzá a gyógyszerükhöz.

A másik gond pedig az ezzel gyógyszerrel, ami lényegében minden gyógyszerrel: normálisan adagolva, az orvosi utasításokat betartva talán gyógyszer, míg laikusként önmagunkat tömve vele méreg.

A klorokin mérgezés pedig már csak azért is előfordulhat, mert az eddigi kísérletekben a klorokint ugyan aránylag rövid ideig, de rendkívül nagy mennyiségben adagolták. A hatodik COVID-19-cel kapcsolatos kínai gyógyszerészeti útmutatóban, amelyről április 2-án számolt be a legtekintélyesebb orvosi lap, a The Lancet napi kétszer 500 mg-ot javasolnak a koronavírus-fertőzésben szenvedőknek 10 napon át.

Csak összehasonlításképp: napi 1000 mg (kétszer 500 mg) szerepel a kínai útmutatóban, miközben Magyarországon hivatalosan a felnőtt dózis 500 mg klorokin foszfát heti egy alkalommal.

A The Lancet cikke hozzáteszi azt is, hogy a klorokinból a halálos adag 5 g (5000 mg) körül van. Ez nem hangzik rosszul, hiszen ez bőven alatta van a napi mennyiségnek, de a Lancet cikke kitér arra is, hogy a klorokin felhalmozódik az emberi szervezetben, miközben 20-60 nap a lebomlási ideje. Ráadásul bizonyos, az anyagcsere szempontjából aktív szövetekben a klorokin hajlamos még inkább elraktározódni.

Mindezeket figyelembe véve a The Lancet cikke arra jut, hogy a napi kétszeri 500 mg gyorsan klorokin mérgezést okozhat. A 10 napos terápia ezzel a dózissal pedig sokkal agresszívabb, mint az például a malária kezelésében megszokott.

A klorokinmérgezés amúgy retinakárosodást vagy az immunrendszer elnyomását is okozhatja, várandósság esetén pedig különösen kerülendő a használata.

A cikk megemlíti azt is, hogy február 26-án az említett útmutatót újraírták, és például az 50 kg-nál könnyebb betegek esetén a terápia hosszát 10-ről 7 napra csökkentették. Illetve ebben már kitértek arra is, hogy várandósoknál a gyógyszer használata kontraindikált.

A cikk végül a hidroxi-klorokint ajánlja, mint kevésbé veszélyes alternatívát (a francia kísérletben egyébként ez a szer szerepelt), illetve óvatosan felhívja a figyelmet arra, hogy az új kezelési módok ehhez hasonlóan sebes bevezetése veszélyeket rejthet. Következtetésük, hogy a dózisokat a gyógyszerészeti profilok figyelembevételével kell felállítani, miközben a mellékhatásokat folyamatosan figyelni kell.

Talán nem szükséges megemlíteni, hogy erre az otthoni környezet laikusok adagolása mellett nem megfelelő. A klorokin lényegében tesztfázisban leledzik a koronavírus elleni harcban, és adagolásához elkerülhetetlen a kórházi környezet és az orvosi felügyelet.

És akkor megállt New York szíve

Bár erre semmiféle bizonyíték nincs, pláne nem sok ezer kilométeres távolságból, de azért elgondolkoztató hírek is akadnak mostanában. Az egyik ilyen a koronavírus-fertőzéstől különösen sújtott New Yorkban megszaporodó szívleállások, ami miatt a mentők lényegében háborús üzemmódban dolgoznak, vagyis legfeljebb húsz percig próbálkoznak az újraélesztéssel, és ennek sikertelensége esetén a holttestet hátrahagyva (ez sem a békeidőkbeli protokoll része) vonulnak is a következő beteghez.

Hogy a koronavírus önmagában mennyire okoz szívleállást, az jó kérdés, hiszen jellemzően tüdőgyulladás végez a fertőzötekkel. Ugyanakkor a klorokin és bizonyos antibiotikumok (például a Moxifloxacin) együtt szívleállást okoznak...

Erre egyébként a gyógyszer tájékoztatók is felhívják a figyelmet.

A tanulság mindebből annyi, hogy a klorokin bár régóta létező gyógyszer, de jelenleg kísérleti fázisban van azzal kapcsolatban, hogy miként, milyen adagolás mellett, mekkora dózisban és milyen mellékhatásokkal használható a koronavírus ellen. A COVID-19 kezeléseként adagolva épp ezért mindenképp kórházi környezet kell.

Amennyiben viszont otthon, a saját szakállunkra kezdünk el mókolni ezzel a szerrel (vagy bármely más erős gyógyszerrel), azzal nem csak a saját életünket kockáztatjuk, de felesleges terhet is róhatunk az amúgy is komoly feszültségnek kitett egészségügyi ellátórendszerre.

A cikk címében feltett kérdésre válaszolva tehát nagyon remélhetjük, hogy a klorokin olcsó és hatásos csodaszernek bizonyul, ugyanakkor ez is egy gyógyszer, és úgy működik mint minden gyógyszer: nem megfelelő használat mellett könnyen méreggé válik.

(Képek: Wikipedia, Pixabay, Flickr/Pacific Kilroy)