Konkrét biológiai különbségeket fedeztek fel a liberálisok és a konzervatívok közt

2022 / 08 / 03 / Felkai Ádám
Konkrét biológiai különbségeket fedeztek fel a liberálisok és a konzervatívok közt
A politikai identitás úgy tűnik mélyebben kódolt, mint azt eddig hittük – agyi szkenneléssel könnyen megállapítható, hogy valaki konzervatív vagy liberális.

A politikai beállítottság és az agyi működés kapcsolatát fMRI-vel vizsgáló eddigi legnagyobb tanulmányról számolt be a SciTechDaily. A kutatási eredményeket a PNAS Nexusban publikálták, és a politikai beállítottságot az agyról készült funkcionális mágneses rezonancia képalkotási eljárással (fMRI) nyert felvételekkel próbálták meghatározni – méghozzá eléggé sikeresen. Mint az egyik társszerző fogalmazott:

„Megérthetjük-e a politikai viselkedést, ha csak az agyat nézzük? A válasz egy meglehetősen hangzatos „igen”.”

A kutatók felfedezték, hogy a vizsgálatok által feltárt agyi „jellegzetességek” (signatures) éppen annyira alkalmasak a politikai ideológia előrejelzésében, mint a politikatudományi tanulmányokban gyakran alkalmazott legerősebb előrejelző: az adott személy szüleinek az ideológiai felfogása. Az eredmények tehát arra utalnak, hogy a politikai viselkedés biológiai és neurológiai gyökerei sokkal mélyebbre nyúlnak, mint azt korábban gondoltuk.

A kutatásban 174 egészséges embert tanulmányoztak, akiknek olyan egyszerű feladatokat kellett végrehajtaniuk, melyeket gyakran alkalmaznak az efféle kutatások során. A szükséges adatokat eközben az említett fMRI-szkennerrel nyerték ki. A felvételeket aztán az Ohio Supercomputer Center mesterséges intelligenciája is segített elemezni – ennek köszönhetően fedeztek fel végül kapcsolatot a felvételek és az illető saját maga által bevallott politikai hovatartozása közt. Ez utóbbit, tehát a politikai hovatartozást egy hat pontos skálán lehetett meghatározni, melynek két szélső értéke a nagyon liberális és a nagyon konzervatív volt.

A vizsgálat során a kutatók a teljes agyra kiterjedő megközelítést alkalmazták, így vizsgálták, hogy az agy mely régiói mutatnak hasonló aktivitási mintákat egyidejűleg bizonyos feladatok végrehajtása során, jelezve, hogy ezek a régiók épp kommunikálnak egymással. Ez a megközelítés az egyébként a kutatók elmondása alapján, melyben a mostani vizsgálat a leginkább különbözik az eddigi hasonló tanulmányoktól. Az agyat ebben az esetben ugyanis olyan régiók komplex rendszerének tekintették, amelyek kölcsönhatásba lépnek egymással, hogy közösen hozzák létre ezeket a viselkedéseket. A legtöbb korábbi tanulmány az agy egy régióját elszigetelten vizsgálta annak kiderítése céljából, hogy aktiválódott vagy sem, amikor az illetőt politikával kapcsolatos ingerek érték.

A résztvevőknek a vizsgálat alatt nyolc feladatot kellett végrehajtaniuk, de ezek egyike sem arra lett tervezve, hogy pártállás szerint szelektáljon. A felvételekről azonban ezen politikai szempontból tehát jellemezően semleges feladatok végrehajtása közben is kiderült az adott személy politikai meggyőződése. Sőt, ez azokon a felvételeken is felfedezhető, amelyek akkor készültek, amikor a résztvevőt arra kérték, hogy csak üljön csendben, és próbáljon semmi különösre sem gondolni.

Ebből látszik tehát, hogy az agyi kapcsolatok működése még bármiféle beérkező stimulus nélkül is árulkodik az adott személy politikai felfogásáról. Az egyik feladat viszont az empátiához kötődött, és ez alapján akár az a következtetés is levonható, hogy a politikai gondolkodás és az érzelmek, valamint az érzelmi válaszok közt nagyon erős a kapcsolat. Kiderült az is, hogy amikor ezeket az agyi eredményeket demográfiai és társadalmi-gazdasági mutatókkal – például életkor, nem, jövedelem és iskolai végzettség – kombinálták, az eredményül kapott modell még jobban előre jelezte az illető politikai felfogását, mint a fentebb már említett, a szülők ideológiai meggyőződése.

Fontos tisztázni, hogy a mostani kutatás mire alkalmas és mire nem: az tehát egyértelműen kiderült, hogy bizonyos agyi jelek megléte és a politikai felfogás közt összefüggés húzódik, azt viszont már nem tudni, hogy ezt mi okozza. Nem tudni ennek megfelően, hogy az agyműködésből következik-e a politikai meggyőződés, vagy éppen fordítva: a politikai felfogás alakítja át az agyműködést, illetve nincs-e szó esetleg valamiféle kölcsönhatásról, amely során az agyi felépítés és az ideológiai felfogás egymással kölcsönhatásba lépve alakítja át egymást.

(Flickr/NIH Image Gallery)


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.