Korai volt az öröm az amerikai fúziós áttörés kapcsán? – Azóta kudarc kudarcot követ

2023 / 05 / 13 / Felkai Ádám
Korai volt az öröm az amerikai fúziós áttörés kapcsán? – Azóta kudarc kudarcot követ
A fúziós energia kapcsán időnként egy előrelépést két lépés követ hátra – a helyzet nagyjából most is ez, csak most inkább öt hátralépésről beszélhetünk.

Ha akad “messiás technológia” manapság, akkor a fúziós energia kétségkívül az, ráadásul – szemben mondjuk a mesterséges intelligenciával – a fúziós energia nem csak pörög a közbeszédben is, de sosem kerülnek elő vele kapcsolatban komolyabb aggályok. Legfeljebb annyi, hogy sosem vagy nem időben fog megvalósulni. Lecsupaszítva a fúzió a Nap energiatermelésének a módját utánozza – vagyis a lényege nem az atomok hasítása (amit a nukleáris reaktorokban használunk fel), hanem éppen az atomok egyesítése, ami tisztább, kevesebb és jóval gyorsabban lebomló hulladékkal járó folyamat, mint az említett maghasadás.

A fúziós energiatermelés pedig válasz lehet az emberiség rengeteg kínjára – jelesül hogy miként egyeztessük össze a civlizációnk energiaéhségét a klímaváltozás elkerülésével (vagy legalább mérséklésével). Hogy mennyire reális ez az elvárás, az más kérdés, de akad egy napjainkban talán egyre aktuálisabb mondás a téma kapcsán: a fúziós energia mindig 20 évnyi távolságra van, és mindig is annyira lesz.

Valóban, egy praktikus szempontból brutálisan nehezen megvalósítható technológiáról beszélünk, és a nagy forradalmakat néha kudarcsorozatok kísérik. Sajnos ez történt most a tavaly decemberi amerikai áttörés kapcsán. Mint azt mi is megírtuk, a Lawrence Livermore kutatóintézeten belül “a National Ignition Facilityben a világon elsőként sikerült elérni az úgynevezett "begyulladási állapotot", vagyis amikor egy ilyen folyamat több energiát tudott termelni, mint amennyire a fúzió beindításához szükség volt.”

Jelentős áttörést értek el a fúziós energia hasznosításában A hírek szerint az amerikai National Ignition Facilityben a világon elsőként sikerült elérni az úgynevezett "begyulladási állapotot", vagyis amikor egy ilyen folyamat több energiát tudott termelni, mint amennyire a fúzió beindításához szükség volt.

Mint a Bloomberg beszámol róla, az intézet azóta öt hasonló kísérletet végzett el, de a fent említett eredményt nem sikerült megismételni. Érdemes megemlíteni azt is, hogy ebben a kísérletben nem a szokásos tokamak reaktort alkalmazzák – mint azt a fentebb linkelt cikkünkben kifejtettük: “reaktor helyett itt egy 192 lézersugarat magában foglaló, nagy energiájú lézert használnak a fúzió beindításához, amelyet egy mindössze két milliméteres, deutériumot és tríciumot tartalmazó kapszulára irányítanak. A kapszula a lézersugár hatására összenyomódik és felhevül, ennek eredményeként pedig hélium és alfa-részecske keletkezik.”

Mint azt a Lawrence Livermore igazgatója, Kim Budil elmondta, a mostani kísérletek során a kapszulák minősége nem volt olyan jó, mint decemberben, illetve az öt kísérletből három kisebb lézerteljesítményt használt, mint korábban. Budil hozzátette, hogy bár “a remény mindig ott van”, a kudarc nem érte a csapatot meglepetésként. Budil az újságíróknak a decemberi áttörést ünneplő rendezvényen elmondta azt is, hogy:

„Sokat tanultunk ezekből a kísérletekből, és nagyon bízunk benne, hogy vissza fogunk jutni ezen küszöb fölé. De ez jelenleg még mindig egy kutatási és fejlesztési projekt."

Az eseményen Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter elmondta, hogy a szövetségi kormány a következő négy évben 45 millió dollárt költ egy sor kutatási központ létrehozására, amelyek a Lawrence Livermore-nál elért eredményekre építenek.

(Kép: egy munkás a National Ignition Facility célzókamrájában, forrás: wikimedia.commons/Lawrence Livermore National Security, CC BY-SA 3.0)


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Bárkit szuperhőssé változtat a minden terepen használható exoszkeleton
Bárkit szuperhőssé változtat a minden terepen használható exoszkeleton
Az állóképesség már nem szükséges követelmény az extrém túrázáshoz – legalábbis ezt ígéri a sci-fiből szalajtott, AI-vezérelt exoszkeleton.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.