Teljesen más oldalról kellene megközelítenünk az újrahasznosítást

2019 / 11 / 18 / Perei Dóra
Teljesen más oldalról kellene megközelítenünk az újrahasznosítást
Képzeljük csak el, milyen lenne a világ, ha szemétlerakóba küldésük helyett egyből újrahasznosítanánk a termékeket? Leginkább utópisztikus. Bár a szemét totális kiiktatására a közeljövőben kevés esély van, ideje lenne magasabb szintre emelni az újrahasznosítást. Hiszen ebből a környezet és a gazdaság is profitálna.

A körkörös gazdaság fogalma első hallásra modern világunk találmányának tűnhet, ám egy bizonyos Walter R. Stahel már a hetvenes évek végén megalkotta a koncepciót, melynek során nemcsak a már feleslegessé vált termékek újrahasznosítását, hanem a komplett termelési folyamat újragondolását sürgette a hulladékkeletkezés elkerülése érdekében.

Elképzelését mások is továbbvitték, például Janez Potocnik az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának volt biztosa, aki 2014-ben beszélt a TedX antwerpeni előadás-sorozatában a körkörös gazdaság közgazdasági értelméről: szerinte a gazdasági modell megvalósításához a termékek meghosszabbított élettartamát, illetve  újrahasznosíthatósági szempontjait már tervezéskor figyelembe kell venni, és ennek szellemében elkészíteni.

"Vegyünk alapul egy tonna elektronikus hulladékot, ami háromszázötven gramm aranyat tartalmaz, viszont nehéz belőle kinyerni. Ha ezt a mennyiséget újrahasznosítanánk, az hetvenszer hatékonyabb lenne egy átlagos aranybányánál."

- ezek már Karl Falkenberg, német közgazdász szavai, aki Potocnikhoz hasonlóan a körkörös gazdaságban látja a világ jövőjét.

A körkörös gazdaság lényege

Amikor egy termék használat közben elromlik, akkor először megjavításával, míg elévülése esetén frissítésével kell próbálkoznunk. Ha pedig meguntuk, akkor átadjuk valaki másnak, aki még hasznát veheti. Amennyiben eredeti funkcióját nem képes ellátni, legjobb még anyagában újrahasznosítani, ha pedig ez nem megoldható, mert mondjuk nehezen szétválasztható anyagokat tartalmaz, akkor el kell égetni, és hőenergia formájában hasznosítani. A lényeg, hogy az eszköz semmilyen esetre sem végzi hulladéklerakóban, így azok idővel feleslegessé válnak és megszűnnek.

A fenti logika megvalósításával teljesen új gazdaságszerkezet születne, ami felváltaná a korábbi lineáris, azaz megveszem-elromlik-kidobom modellt. Merthogy a hagyományos lineáris gazdasági modell az egyszeri fogyasztásra épül, emiatt a termék olcsó, könnyen hozzáférhető alapanyagokból készül, viszont a tartósság nem kifejezetten jellemző tulajdonsága. Az Európai Parlament képviselői ezért tartóssági kritériumokat szabnának a használati tárgyakra.

A környezetvédelmi biztosok szerint három sarkalatos pontot érdemes szem előtt tartanunk:
1. A hulladék nem szemét, sokkal inkább erőforrás.
2. A hulladék értékesebb annál, mintsem felelőtlenül elvesztegessük.
3. A hulladék koncepcióját végleg el kellene felejtenünk.

Illetve a fentieken kívül van egy további jelentős haszna a körkörös gazdaságnak: a népességgel együtt a nyersanyagok iránti igény is folyamatosan növekszik, az erőforrások viszont egyre szűkösebbek. Számos nyersanyag beszerzésénél pedig az EU kénytelen harmadik országra támaszkodni, mivel nem tud mindent helyben megtermeli. A nyersanyagok termelése, szállítása, felhasználása viszont nagyban hozzájárul a környezetszennyezéshez. A széndioxid-kibocsátás ellenben csökkenthető lenne a nyersanyagok hatékonyabb felhasználásával.

Számokban kifejezve

Az Európai Bizottság "A körforgásos gazdaságról szóló jogalkotási csomag: kérdések és válaszok" című értekezésében az európai vállalkozások anyagi hasznára is kitér a körkörös gazdaság előnyeinek kapcsán: a hulladékcsökkentés, a környezetbarát terméktervezés és újrahasznosítás vállalatonként bruttó hatszázmilliárd euró megtakarítást jelenthet, és kettő-négy százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Mindemellett a körkörös gazdasági modell bevezetése csökkentené a környezeti terheket, biztosítaná a nyersanyagforrásokat, és ötszáznyolcvanezer új munkahelyet teremtene az Európai Unióban.

Javítsd meg, használd - és hasznosítsd újra

Az európaiak nyersanyag felhasználása évi tizennégy, hulladéktermelése pedig öt tonna annak ellenére, hogy a keletkezett hulladék legtöbbször újrahasznosítható, újrahasználható vagy javítható lenne. Az Európai Parlament ezért a körkörös gazdaságra való áttérésre ösztönzi a polgárokat, melynek érdekében figyelemfelkeltő ismeretterjesztő videót is készített a szemét útjáról, illetve arról, miért lenne fontos végre leszámolni az ipari forradalom óta elsődleges lineáris gazdasági modellel. A teljes megvalósítás egyelőre a jövő zenéje, de idővel reményeik szerint sikerülhet.

(Fotó: Pixabay)


Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
Szextechnológiai innovációk, amiket már ma ki lehet próbálni
A virtuális valóság ebben az iparágban például már nem is annyira virtuális.
Geomérnökség a köbön: 2026-tól átlakíthatják a Csendes-óceánt, hogy sokkal több légköri CO2-t nyeljen el
Geomérnökség a köbön: 2026-tól átlakíthatják a Csendes-óceánt, hogy sokkal több légköri CO2-t nyeljen el
Az óceáni vastrágyázás kísérlet 2026-ban indulna, és akár 10 ezer négyzetkilométert is érintene az óceánon. A módszer viszont elég ellentmondásos.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.