A törvényhozó testület és munkatársaik ezen túl hivatalosan csak a chatbot, ChatGPT Plus nevű fizetős verzióját vehetik majd igénybe, mégpedig azért, mert az biztonságosabb, mint a bárki számára elérhető ingyenes szolgáltatás, derül ki Catherine L. Szpindor, a Ház adminisztratív vezetőjének feljegyzéséből. A bejelentésben az áll, hogy a ChatGPT Plus-t a fokozott adatvédelmi funkciók alkalmassá teszik rá, hogy a törvényhozók „kutatásra és értékelésre” használják, azonban szigorúan tilos olyan információt vagy szöveget megosztani a chatbottal, amelyet a Ház még nem hozott nyilvánosságra.

Szpindor azt írta, hogy az ingyenes szolgáltatással ellentétben a havi 20 dollárba kerülő, előfizetéses verzió "fontos adatvédelmi funkciókat tartalmaz, amelyek szükségesek a Ház adatainak védelméhez". Azt is hozzátette, hogy a ChatGPT ingyenes verzióját, vagy más nagy nyelvi modelleket nem engedélyezett használni. Bár a testület tagjai kísérletezhetnek azzal, hogy a chatbot esetenként hogyan segítheti őket feladataik elvégzésében, de "nem jogosultak a rendszeres munkafolyamatba beépíteni", illetve tilos érzékeny adatokat megadniuk a ChatGPT Plus használata közben.

Emellett a dolgozóknak engedélyezniük kell az adatvédelmi beállításokat is, amely alapértelmezés szerint le van tiltva az alkalmazásban, ezzel biztosítva, hogy a beszélgetések előzményei törlődnek, és nem épülnek vissza a nagy nyelvi modellbe, vagyis a ChatGPT nem „tanulja meg” azokat.

A hétfői bejelentésre néhány nappal azután került sor, hogy a szenátus többségi vezetője, Chuck Schumer arra szólította fel a Kongresszust, hogy minél hamarabb fogadjon el új jogszabályt a mesterséges intelligencia szabályozására. A Schumer által benyújtott javaslat részletesen elemzi a mesterséges intelligencia lehetséges nemzetbiztonsági kockázatait és a munkahelyekre jelentett veszélyét. Az Egyesült Államok mellett az Európai Unió is felismerte az MI szabályozásának jelentőségét, az EU mesterséges intelligenciát érintő jogszabálycsomagja is rohamléptekkel halad a hatálybalépés felé.

A hivatalos testületek mellett számos magáncég, köztük a Samsung és az Apple is korlátozta vagy megtiltotta az alkalmazottaknak az olyan generatív mesterséges intelligencia eszközök használatát, mint a ChatGPT, arra hivatkozva, hogy bizalmas adatok szivároghatnak ki az alkalmazáson keresztül. Azt, hogy ezek a félelmek nem teljesen alaptalanok néhány olyan korábbi OpenAI adatvédelmi baklövés támasztja alá, mint például egy rendszerhiba, amely átmenetileg felfedte a felhasználók chatbottal folytatott csevegéseinek előzményeit egymás előtt.

(Borítókép: Getty Images/Michael Duva)