A csoport az alaptáborból tizenkét napos kirándulást tervezett a Victoria-vízeséshez koktélozással, krokodilmegfigyeléssel és naplementével egybekötve, miközben teljes nyugalomban haladnak a Chobe-folyón. A következő állomásuk Savuti régió, a baobabfák és sziklás felszínek vidéke, ahol zebra és bivaly csordák gyülekeznek a vízlelő helyeknél, miközben megpróbálják elkerülni az éhes oroszlánokat. Ezután következett volna a Khwai közösség felségterülete, ahol az olaszok őslakosok idegenvezetésével gyalogos szafarin vennének részt, majd a Khwai folyó mentén kipróbálhatnák az evezést a hagyományos mokoro kenuval. A megannyi izgalommal tarkított, csaknem kéthetes túra végét pedig az Okavango-deltához, a világ legnagyobb szárazföldi deltatorkolatához tett látogatásuk zárta volna. De ahogy oly sok minden mást is, a koronavírus-járvány Molaodi terveit is felülírta.

Nincs ezen mit szépíteni, a szafari üzlet Afrikában és Ázsiában egyaránt teljesen megállt. A repülőjáratok törlése, a határok lezárása, a sürgősségi vízumkorlátozások és a belépéskor megkövetelt karantén beláthatatlan időre elvette a turisták kedvét az utazástól. De még ha útra is kelhetnének, akkor is csalódás érné őket a célországokban. Indiában például mostanra minden tigrisrezervátumot és nemzeti parkot bezártak, míg Kongó vezetése leállította a Virunga Nemzeti Park üzemeltetését a hegyi gorillák védelmében. De Gabonban is hasonló intézkedéseket hoztak, tanulva az 1995-ös Ebola-járványból, melynek következtében tizenötezer gorilla elpusztult.

Rengeteg ember munka nélkül maradt

Molaodi alkalmazottai áprilisban még megkapják fizetésük felét, májusra és azt követően azonban már ezt sem tudja számukra biztosítani. De hasonló cipőben jár a tanzániai Savannah Explorers tulajdonosa, Roberto de Sibi is, aki negyvenöt munkavállalója közül eddig tizenhét fizetését csökkentette, és akkor még nem említettük a szabadúszó sofőröket és idegenvezetőket, akiket sem Molaodi, sem De Sibi sem tud tovább megtartani. A leginkább kiszolgáltatottak azonban ezúttal is a legszegényebbek: Zambia több mint ezer felderítőjének kilencven százaléka hátrányos helyzetű közösségéből származik, akik az idegenforgalmi díjakból szerzik csekély bevételüket. Míg Namíbiában az idegenforgalmi díjak jelentik az ország hatszáz vadőrének megélhetését, de több mint hatezer család élete is ettől függ. A rohamosan növekvő munkanélküliség, a fizetetlen vadőrök és a kevés turista miatt pedig csak idő kérdése az egyensúly felborulása, aminek legnagyobb elszenvedői a vadállatok lesznek:

"Fel kell készülnünk az orvvadászat hirtelen megnövekedésére. A munkájukat elvesztetteknek ugyanis mindenképp pénzt vagy élelmet kell találniuk." - mondja De Sibi.

„Az egyik legnagyobb félelmem, hogy ha ezek az emberek pénz nélkül maradnak, előbb-utóbb beindul az orvvadászat” - jósolja Maxi Louis, a NACSO igazgatója. Hozzátette: hamarosan a szegénység vezérli majd az itteniek életét, ami a veszélyeztetett növényevők és ragadozók iránti toleranciájukat is csökkenti.

"Ha nem lesz aki kezelje a falusiak és az állatok közti konfliktusokat, és anyagilag kompenzálja őket az elvesztett haszonállat-állományukért, a ragadozókon állhatnak bosszút."

Mit mondanak a kutatók?

Egy 2012-es tanulmányban Ralf Buckley, az ausztráliai Griffith Egyetem ökológusa megállapította, hogy a Nemzetközi Természetvédelmi Egyesület által veszélyeztetett több mint ezernégyszáz faj jelentős részének túlélése a turizmustól függ, ideértve az olyan ikonikus fajokat is, mint az oroszlánok, elefántok és orrszarvúk. . "A parküzemeltetők világszerte a turizmusra támaszkodnak működésük finanszírozásánál, fennmaradásuk az esetek több mint ötven százalékban az ágazat sorsától függ" - olvasható a tanulmányban.

"A külső társadalmi-gazdasági tényezők által kiváltott idegenforgalmi visszaesések kockázatot jelentenek a ritka emlősök számára."

A mostani helyzetben könnyelműségnek tűnhet bármiféle vigaszt keresni, de egy azért talán mégis akad: a turizmus ugyanis kétélű fegyver, és bár vitathatatlan, hogy ebből finanszírozzák a vadvédelmet, az emberi tevékenység jócskán bezavar az állatok természetes szaporodási, táplálkozási és vándorlási szokásaiba, nem beszélve a környezetszennyezésről, ami elpusztítja élőhelyüket.

"Ez a több hónapos szünet lehetőséget ad a környezetnek, hogy felépüljön a turizmus által okozta stresszből." - mondja Frederic Dimanche, a torontói Ryerson Egyetem Ted Rogers Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Iskola igazgatója.

Noha Dimanche előrejelzése indokolt, a közösségi oldalakon az élővilág felvirágzásával kapcsolatban is terjedtek álhírek, például, hogy Velencében delfinek bukkantak fel, miután a turisták eltűntek az utcákról. Végső soron Dimanche szerint a mostani járvány lehetőséget teremt az emberiségnek a turizmus javítására:

"A célállomások és az idegenforgalmi szolgáltatók mindenhol egyedülálló esélyt kapnak egy alaposabban megtervezett, erősebben szabályozott, fenntarthatóbb turizmus elindítására."

(Fotó: Pixabay)