Számos tanulmány született már a SARS-CoV-2 vírus működésével kapcsolatban, a lehetséges, koronavírus fertőzésre utaló tünetek pontos listája is hétről hétre nő. Noha a vírus elsősorban a légutakat támadja, a regisztrált esetek körülbelül egyharmadában a betegek emésztőrendszeri problémákról, hányásról, hasmenésről is beszámoltak (fontos azonban, hogy a szokatlan élethelyzet miatt kialakuló stressz által kiváltott vagy más betegség miatt fellépő gyomorproblémákat ne asszociáljuk azon nyomban a vírussal).

Ez, valamint a tény, hogy a már gyógyult vagy légúti tüneteket nem mutató páciensek székletében is kimutatták a vírust, arra a következtetésre vezette az orvosokat, hogy a SARS-CoV-2 nem csak a már ismert módon: légutakon/ tüdőn keresztül képes szaporodni.

A bélrendszeren át, a belek sejtjein keresztül is megtelepedhet az emberi szervezetben.

A legújabb, a Science magazinban május elsején publikált tanulmány bizonyítja a hipotézis helytálló voltát. A holland Hubrecht Intézet és a Maastricht Egyetem kutatói organoidokat, vagyis a teljes méretű humán szerveket utánzó mini szerveket használtak a tesztek elvégzésére: a laborban növesztett sejttenyészeteket a bél falát borító szövetekből építették fel, mely ideális közeget biztosított a vírus fertőzési módszereinek vizsgálatához. Az elektronmikroszkópos megfigyelés során a sejteket alkotó különböző összetevőket nagy pontossággal megjelenítő képeken egyértelműen látható volt a vírus terjedése. A kutatók így el tudták különíteni a vírus részecskéit a sejteken belül és kívül is (az ábra kékkel és zölddel jelöli magukat a mini szerveket, fehérrel pedig a koronavírust).

A vírus az organoidokban már huszonnégy óra elteltével elkezdett szaporodni, hatvan óra után pedig “drámai módon megnőtt a fertőzött sejtek száma” - írják a tanulmányban.
A kísérlet egyértelműen bebizonyította, hogy a bélrendszerben nagy mennyiségben található ACE2 receptor, vagyis ugyanaz a receptor, mely a tüdőben is fellelhető és amelyen keresztül a SARS-CoV-2 bejut a sejtekbe, a gyomor-bél traktusban is alkalmas rá, hogy bejárást engedjen a vírus számára, mely ezután ezen a területen is elkezdi replikálni magát.

A legfontosabb kérdés az, hogy a szervezet hogyan reagál a fertőzésre.

Ezért a kutatók RNS szekvenálás során nyert adatokból próbálták meg kideríteni, milyen ellenreakciót indítanak a bélsejtek a betolakodó detektálása után. Az RNS szekvencia kimutatja, mely gének aktívak egy adott sejten belül: ebben az esetben a citokinek (az úgynevezett citokin-viharról sokat lehet hallani a koronavírus kapcsán) közé tartozó interferon fehérjék által stimulált gének tevékenységét indikálták. Az interferonok feladata, hogy aktiválják az immunrendszert és a környező sejtek védekező mechanizmusát kórokozók támadása esetén. Azonban, ahogy azt a Hubrecht munkatársa, Bart Haagmans elmondta,

azt még nem lehet biztosan tudni, a transzmisszióban, vagyis a fertőzés emberek közti terjedésében mennyire játszik jelentős szerepet a bélrendszerben található vírus.

“Az eredmények arra intenek, közelebbről kell szemügyre vennünk ezt a lehetőséget.” A további kísérletek során újabb organoidokat hoznak létre, tüdő- és bélsejtekből is, hogy a két különböző rendszer fertőződése közti eltéréseket tanulmányozzák.

Ahogy azt a tanulmány szerzői is kiemelik: ez a típusú, mini szervekre alapozott kutatási módszer a jövőben nagy segítséget nyújthat a koronavírus vizsgálatok során, mivel a járvány legyőzésében és a valóban hatásos gyógyszerek fejlesztésében a legfontosabb lépést a SARS-CoV-2 működéséről szóló minél szélesebb körű információk beszerzése jelenti.

(Fotó: Science: SARS-CoV-2 productively infects human gut enterocytes, CC BY 4.0, Getty)