Tesztek, hatóanyagok és forgatókönyvek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban

2020 / 06 / 14 / Perei Dóra
Tesztek, hatóanyagok és forgatókönyvek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban
Mennyi tesztet kell elvégezni ahhoz, hogy megtudjuk, országosan mennyien estek át a koronavírus fertőzésen? Várható-e nyájimmunitás, és hogyan működnek a matematikai modellek, amiktől a pontos adatokat várjuk, mégis inkább csak forgatókönyveket vetítenek elő? Simon Péter, az ELTE TTK Matematikai Intézet igazgatója videóinterjúban válaszolt ezekre a kérdésekre.

A négy hazai orvosi egyetem összefogásában a közelmúltban lezajlott egy országot átívelő tesztelés arról, hogy mennyi tesztből lehet biztonságos eredményeket megállapítani, Simon Péter professzor elmondta, hogy megbízható tesztek használatával körülbelül húszezer mintavétel mellett matematikailag nagy biztonsággal megállapítható, hogy mennyien fertőződtek meg országosan. Ez a mintavételi szám öt-tíz százalékos fertőzöttséget jó eséllyel pontosan kimutat. A szakember ugyanakkor azt is hozzátette, hogy

ha az embereknek csupán ezreléke esett át a fertőzésen, akkor a biztosabb kimutatásukhoz több mintavétel kell,

hiszen akkor érthetően nehezebb megtalálni az átfertőzött alanyokat. „A modellek nem kedvezőek ebből a szempontból. Én magam is jó pár modellt megnéztem, szimulációkat futtattam, és az látszik, hogy ilyen mértékű járványügyi korlátozások mellett nagyon nehéz nyájimmunitást elérni. Egyesek szerint hatvan-hetven százalékos védettség kell a nyájimmunitás kialakulásához, amit eddig egyetlen ország járványügyi modellje alapján sem lehetett elérni”-tette hozzá Simon Péter.

Az idei járványhelyzetben számos forgatókönyvről, megoldási stratégiáról hallottunk. Arról, hogy miért nincsen egy jól működő bevált recept, Simon Péter elmondta, hogy a járványok lefutásának modellezésekor csak az adott pillanat paramétereit lehet ismerni. Mivel a tényezők a járvány alakulásával együtt változnak, azok számadatait csupán becsülni lehet.

„Szerintem nincs olyan járvány, aminek a lefutását az elejétől kezdve meg lehet mondani.

A paraméterek olyan széles skálán mozoghatnak, hogy idő kell, amíg megismerjük a folyamatot annyira, hogy vissza tudjunk következtetni a paraméterek értékére”-összegezte az intézetigazgató. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a járványok lefolyásával foglalkozó modellek néhány főbb paraméterből állnak, de a valóságban sok részletet kell figyelembe venniük a kutatóknak, például a népsűrűséget és az egyes emberek útvonalait is. Ezeket a modellalkotásnál további tényezőkre kell bontani: a népsűrűség nem csupán egy szám, hanem területenkénti eloszlással kell számolni, és így tovább.

(Forrás, Fotó: Pixabay)

 


A világ legkisebb spagettije mérgező anyagot is tartalmaz, de úgysem fogyasztásra szánták
A világ legkisebb spagettije mérgező anyagot is tartalmaz, de úgysem fogyasztásra szánták
A világ legvékonyabb spagettije többszázszor vékonyabb egy hajszálnál.
Ilyet még nem látott a tudomány: ismeretlen vegyszer az ivóvízben!
Ilyet még nem látott a tudomány: ismeretlen vegyszer az ivóvízben!
Évtizedeken át nem sikerült azonosítani egy titokzatos “fantomvegyszert”, ami az ivóvízben található – erre viszont most sor került, és ez az anyag teljesen új a tudomány számára.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.