Tesztek, hatóanyagok és forgatókönyvek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban

2020 / 06 / 14 / Perei Dóra
Tesztek, hatóanyagok és forgatókönyvek a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban
Mennyi tesztet kell elvégezni ahhoz, hogy megtudjuk, országosan mennyien estek át a koronavírus fertőzésen? Várható-e nyájimmunitás, és hogyan működnek a matematikai modellek, amiktől a pontos adatokat várjuk, mégis inkább csak forgatókönyveket vetítenek elő? Simon Péter, az ELTE TTK Matematikai Intézet igazgatója videóinterjúban válaszolt ezekre a kérdésekre.

A négy hazai orvosi egyetem összefogásában a közelmúltban lezajlott egy országot átívelő tesztelés arról, hogy mennyi tesztből lehet biztonságos eredményeket megállapítani, Simon Péter professzor elmondta, hogy megbízható tesztek használatával körülbelül húszezer mintavétel mellett matematikailag nagy biztonsággal megállapítható, hogy mennyien fertőződtek meg országosan. Ez a mintavételi szám öt-tíz százalékos fertőzöttséget jó eséllyel pontosan kimutat. A szakember ugyanakkor azt is hozzátette, hogy

ha az embereknek csupán ezreléke esett át a fertőzésen, akkor a biztosabb kimutatásukhoz több mintavétel kell,

hiszen akkor érthetően nehezebb megtalálni az átfertőzött alanyokat. „A modellek nem kedvezőek ebből a szempontból. Én magam is jó pár modellt megnéztem, szimulációkat futtattam, és az látszik, hogy ilyen mértékű járványügyi korlátozások mellett nagyon nehéz nyájimmunitást elérni. Egyesek szerint hatvan-hetven százalékos védettség kell a nyájimmunitás kialakulásához, amit eddig egyetlen ország járványügyi modellje alapján sem lehetett elérni”-tette hozzá Simon Péter.

Az idei járványhelyzetben számos forgatókönyvről, megoldási stratégiáról hallottunk. Arról, hogy miért nincsen egy jól működő bevált recept, Simon Péter elmondta, hogy a járványok lefutásának modellezésekor csak az adott pillanat paramétereit lehet ismerni. Mivel a tényezők a járvány alakulásával együtt változnak, azok számadatait csupán becsülni lehet.

„Szerintem nincs olyan járvány, aminek a lefutását az elejétől kezdve meg lehet mondani.

A paraméterek olyan széles skálán mozoghatnak, hogy idő kell, amíg megismerjük a folyamatot annyira, hogy vissza tudjunk következtetni a paraméterek értékére”-összegezte az intézetigazgató. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a járványok lefolyásával foglalkozó modellek néhány főbb paraméterből állnak, de a valóságban sok részletet kell figyelembe venniük a kutatóknak, például a népsűrűséget és az egyes emberek útvonalait is. Ezeket a modellalkotásnál további tényezőkre kell bontani: a népsűrűség nem csupán egy szám, hanem területenkénti eloszlással kell számolni, és így tovább.

(Forrás, Fotó: Pixabay)

 


Hello Szülő! Ha a gyereked nem tud valamit, akkor téged fog kérdezni. De ha te szülőként nem tudsz valamit, akkor kihez fordulsz?
A digitális kor szülői kihívásairól is találhattok szakértői tippeket, tanácsokat, interjúkat, podcastokat a Telekom családokat segítő platformján, a https://helloszulo.hu/ oldalon.
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Hogyan válasszunk külföldi egyetemet? És mennyibe fog ez kerülni a családnak?
Repül már a vén diák. Hová? Hová?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogyan vélekednek a magyarok a net veszélyeiről – és kik a leginkább fenyegetettek?
Hogy áll a magyar lakosság generációkra bontva a kiberbiztonsághoz? – Erről szól az ESET rendkívül átfogó felmérése, amelyből olyan meglepő eredmények is kiderülnek, hogy kik a romantikus csalások legfőbb célpontjai, miközben az adott csoport nem is nagyon ismeri ezt a fenyegetést.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.