Ugyan már 2021-ben írtunk a Rakétán a tervezett változásokról, de végül lényegesen tovább tartott, mire elszánta magát arra a Google, hogy valóban új korszak kezdődjön az internetes reklámokat kiszolgáló technológiák terén. Jelenleg ugyanis ahogyan böngészünk a weben, úgynevezett trackerek figyelik a viselkedésünket, nem csak az egyes oldalakon belül, hanem azok között is információkat cserélve. Ahogyan akkor írtuk, a trackerek egy részére azért van szükség, hogy az oldalak olvasóinak a viselkedését jobban megértsék a kiadók; mely cikkek mennek jól, melyek kevésbé, kik kíváncsiak erre vagy arra a témára. A másik nagy csoport a hirdetőket támogatja azzal, hogy minél pontosabb képet rajzol fel egy-egy látogatóról. A böngészőnkben tárolt cookie-k azzal segítik őket, hogy összerakják: aki épp vitorlásokról olvasgat, tegnap még hasítottbőr mokaszineket válogatott egy másik webáruházban, és rendszeresen vizsgálja a balatoni széljárást egy időjárás-portálon. Így amikor később a híreket bújja, egy méregdrága vitorlás széldzseki fog szembe jönni vele az egyik hirdetésben, mert a reklámozó abban bízik, hogy ebből kattintás, esetleg vásárlás lesz - nagyobb eséllyel, mintha egy gördeszkázás és videojátékozás iránt érdeklődő tinilány látná ugyanazt a reklámot.

Jelenleg tehát bizonyos esetekben a reklámozók egyesével azonosítják be az internetezőket, ám egyre többen úgy gondolják, hogy ez veszélyes. Emiatt változások jönnek, de a hirdetők szeretnék változatlanul megtalálni a széldzsekijük potenciális vásárlóit.

Ennek az egyik megoldása a Google által indított Privacy Sandbox kezdeményezés szerint, hogy az internetezőket érdeklődési körök szerint csoportokba rendezik, vagyis képzeletbeli széldzseki-kereskedőnk már nem egy konkrét személyre, hanem a hozzá hasonló érdeklődésűekre fogja tudni célozni a reklámjait. A Gizmodón olvasható hír szerint a Google most próbára tette a technológiát: a Chrome-on keresztüli internetes forgalom egy szeletét továbbra is a harmadik feles, azaz más weboldalak által gyűjtött cookie-kkal célzott hirdetésekkel találták meg, míg egy másik szeletet a magánszférára jobban ügyelő, új technológiákkal. Az eredmények szerint a reklámköltés 2-7 százalékkal csökkent, míg a reklámok hatékonysága minimálisan, 1-3 százalékkal lett alacsonyabb. Az sem változott számottevően, hogy a látogatók mekkora része kattintott a neki megmutatott hirdetésekre - vagyis szerintük hiába a paradigmaváltás, nincs mitől félnie a hirdetőknek és a kiadóknak.

Ugyanakkor blogposztjukban kiemelik, hogy ezek a számok változhatnak még, ráadásul most csak az összes javasolt technológia egyikét tesztelték, nem a teljes ökoszisztémát, így további kísérleteket terveznek a témában. A Gizmodo által megszólaltatott szakértő emellett kiemelte, hogy szerinte a kiadók "drasztikus változásokra" számíthatnak, még pár százaléknyi költéscsökkenés miatt is, és az is csak később fog kiderülni, hogy valóban lehetetlen-e mostantól egyesével beazonosítani az internetezőket, vagy csak új köntösben, új módszerekkel él-e tovább a korábbi paradigma.

(Fotó: Unsplash/growtika)