A felfedezés tényleg hatalmas jelentőségű lehet, hiszen sokkal közelebb hozhatja a kutatókat a sötét anyag tanulmányozásához, aminek a létezéséről ugyan jó ideje tudnak, de eddig még semmi kézzelfoghatót nem sikerült róla megállapítani. Az első napok szenzációs szalagcímei után viszont a kedélyek elkezdtek szépen lecsillapodni, és megjelentek azok a cikkek is, amik árnyaltabban és jóval szkeptikusabban közelítenek az eredményekhez.

CNN: "Gondolkodás nélkül Nobel-díj"

A kezdeti reakciók tökéletes leképeződése a CNN cikke, akik fejben már a Nobel-díjat is odaítélték a magyar kutatóknak. A lap megkereste Krasznahorkay Attilát is, aki szerint

"az X17 lehet az a részecske, ami összeköti a látható világot a sötét anyaggal".

A CNN idézi Jonathan Fenget, a Kaliforniai Egyetem fizika és csillagászati professzorát is, aki a kezdetektől nagy lelkesedéssel követte Krasznahorkayék munkáját. A lap szerint 2016-ban a tudományos világ még nem igazán figyelt a magyarok által közzétett eredményekre, Feng viszont már ekkor is meggyőződéssel hitte, hogy Krasznahorkayék tényleg valami fontosat találtak. Ő és a kollégái voltak azok, akik felállították a teóriát, miszerint az Atomikben egy protofobikus X-bozont találtak, ami bizonyítja az ötödik alapvető erő létezését. Nem csoda, hogy Feng szerint a felfedezés igazi vízválasztó lehet, és ha az eredményeket más kutatólaboratóriumoknak is sikerül megismételniük, akkor ez gondolkodás nélkül Nobel-díjat érdemel.

"Közelebb visznek ahhoz, amit a fizika szent gráljának szokás tartani - amit Albert Einstein is keresett, de soha nem ért el. A fizikusok régóta szeretnék megalkotni az egységes mezőelméletet, ami következetesen megmagyarázná az összes alapvető kölcsönhatást a galaxisok keletkezésétől a kvarkok furcsaságaiig" - zárja mondandóját Feng, aki ugyanakkor meg van győződve róla, hogy Krasznahorkayék felfedezése is csak egy állomás, hiszen lehet hatodik, hetedik, nyolcadik erő is, amiről ma még semmit sem tudunk.

Gizmodo: "Erős állítások erős bizonyítékot kívánnak"

Nem mindenki volt viszont annyira optimista, mint Jonathan Feng és a CNN. Ryan F. Mandelbaum, aki korábban olyan tudományos lapokban publikált, mint a Scientific American, a Gizmodo hasábjain azt teszi szóvá, hogy kicsit korai még a Nobel-díj emlegetése, hiszen a tudomány világában egy eredmény nem eredmény, így

a magyar kutatók kísérleteit pedig több, független kutatólabornak is igazolnia kell.

A szerző megjegyzi, hogy elméletben az új felfedezésekre bőven van lehetőség, hiszen a tudomány jelen állása szerint az univerzumot nagyrészt az úgynevezett "sötét anyag" alkotja, amiről vajmi keveset tudunk, így lehet, hogy vannak olyan erők, amik a hagyományos anyag és a sötét anyag között hatnak, mint ahogy olyan részecskék is létezhetnek, amiket még nem fedeztünk fel.

"Ez egy izgalmas cucc! De nem, nem Nobel-díjas felfedezés még, mert a részecskefizika nem így működik. Független kutatócsapatoknak most be kell kacsolódniuk a munkába és megpróbálni reprodukálni az eredményeket, hogy meggyőződjünk róla, hogy ezek nem valamilyen kutatással kapcsolatos hibából származnak."

A Gizmodo szerint a fizikusok mindenesetre komolyan veszik a X17-et, és több kísérlet már folyamatban van, vagy épp tervezik elindítani. "Erős állítások erős bizonyítékokat kívánnak, mindenek előtt független megerősítést más részecskefizikai kísérletekből" - zárja a gondolatait a témával kapcsolatban Mandelbaum.

Forbes: "A ma anomáliái könnyen vezethetnek a holnap felfedezéseihez"

Ethan Siegel, a Forbes szerzője a Gizmodónál is szkeptikusabb, szerinte a probléma közel sem csak annyi, hogy az X17 létezését más kutatók még nem erősítették meg. Siegel szerint a tudományban meglehetősen gyakoriak az olyan eredmények, amik látszólag ellentmondanak az univerzum törvényeinek, de csak a legritkább esetben derül ki, hogy valóban valami alapvetően újat fedeztünk fel. Hiba csúszhat magába a kísérlet kivitelezésébe,máskor az eredményeket értelmezik rosszul, vagy az ebből levont következtetéseket hamarkodják el. "Sokkal-sokkal lejjebb van a lehetőségek listáján, hogy tényleg felfedeztünk valami alapvetően újat".

Siegel nem köntörfalaz, szerinte ebben az esetben az eredmények szinte biztosan rosszak.

Szerinte a kísérleti fizikában a kutatók nagyon óvatosak a bejelentésekkel, mert rengetegszer történik meg, hogy vissza kell vonniuk az eredményeiket. Néhány példát is hoz a 2010-es évekből, amikor a hatalmas csinnadrattával bejelentett kutatási eredmények utóbb hibásnak bizonyultak: felfedezték a fénysebességnél gyorsabb neutrínót, érzékelték az ősrobbanás gravitációs hullámait, a Nagy Hadronütköztetőben pedig olyan új részecskét találtak, ami kétségbe vonta volna a Standrad modell létjogosultságát.

A Forbes szerzője szerint ahhoz, hogy megfelelő válaszokat kapjunk, előbb fel kell tennünk a megfelelő kérdéseket: hogyan zajlott a kísérlet? Mik voltak a "nyers" eredmények? Hogyan végezték az eredmények analízisét? Megerősítették-e az eredményeket független kutatók? Az eredmények egybevágnak-e a többi adattal, amivel rendelkezünk? Mik a kézenfekvő interpretációk és mennyire lehetünk benne biztosak, hogy helyesek? És végül: hogyan tudjuk megerősíteni, hogy ez valóban egy új erő új részecskéje?

Siegel szerint mivel egyelőre még csak ott tartunk, hogy ugyanaz a csapat, ugyanazzal a technikával és ugyanabban a kutatólaborban érte el az eredményt, így a fentieknek egyike sem áll, tehát a munka még csak most kezdődik.

Azt is felidézi, hogy ez a negyedik eset, amikor az Atomki kutatói új részecskét találtak, és az első három ilyen bejelentés hibásnak bizonyult.

"A ma anomáliái könnyen vezethetnek a holnap felfedezéseihez" - ez a legoptimistább gondolat, amit a Forbes szerzője megfogalmaz a kutatással kapcsolatban, ami szerinte alapvetően hibás. Ha a részecske valóban létezne, a sötét anyag kutatóinak vagy a elektron-pozitron ütköztetőknek már rá kellett volna lelniük, de eddig még senki sem talált ilyet - írja Siegel, aki azt is hozzáteszi: "Lehetséges, hogy egy új részecske, kölcsönhatás vagy váratlan jelenség szerepet játszik a bizarr és váratlan eredményekben, de sokkal valószínűbb, hogy a kísérletben van a hiba".

Tegyük hozzá: Siegel egy dologban biztosan téved, hiszen bár a labor valóban ugyanaz, az Atomki a 2015-ös kísérletek óta egy új részecskegyorsítót kapott, ami után teljesen újjáépítették a spektrométerüket is és új, pontosabb eszközöket, detektorokat szereztek be.

The Wire: "Nobel-díjat kiáltani még nagyon korai"

A The Wire-ön Vasudevan Mukunth más szempontból közelíti meg a kérdést: szerinte ha az eredmény helyes is, ebből rögtön az ötödik erőre következtetni kissé elhamarkodott dolog, Nobel-díjat kiáltani pedig még nagyon korai.

A szerző felidézi, hogy az Atomki kutatóinak az október 17-én közzétett eredmények szerint hélium atommaggal is sikerült megismételniük ugyanazt az eredményt, amit 2016-ban berillium atommag protonokkal való bombázásával értek el, ám

ő is azon a véleményen van, hogy ez könnyen lehet akár a gépek hibája, akár a "wishful thinking" működése is, vagyis hogy a kutatók az eredmények értelmezését igazították a teóriájukhoz, nem pedig a teóriát az eredményekhez.

"Belebotlani egy részecskébe egy kísérlet során egy dolog, megmagyarázni, hogy mi az a részecske és miért viselkedik úgy, ahogy pedig egy egészen másik" - írja Mukunth, aki szerint évekbe is telhet, mire kiderül, hogy a magyar csapat eredményei helytállóak-e. Szerinte az is előfordulhat, hogy az X17 egy már ismert részecske, ami ebben az esetben nem úgy viselkedik, ahogy várnánk. Ezeket a részecskéket kvázirészecskének hívják, és jól ismertek a kutatók előtt.

A The Wire szerzője azzal zárja a gondolatait, hogy ha kiderül, hogy az X17 nem az, aminek hitték, még mindig nagyon komoly felfedezés lehet, ami közelebb hozhat minket a sötét anyag megértéséhez.

(Fotó: MTA Atomki, Krasznahorkay Attila, Czeglédi Zsolt/MTI Fotó)