Kezdjük gyorsan azzal, hogy mi az a lidérc! A vörös lidérc (ködfénykisülés) egy magaslégköri fényjelenség. Az USA-ban fedezték fel 1989-ben a viharfelők megfigyelésekor. Vörös lidércek csak a felhők felett keletkeznek 40–50 km-es magasságban a nagyobb villámkisülések után. A színe miatt nevezik vörösnek, míg a lidérc szó a néphiedelemből ered (angolul egyébként Sprite-nak vagy Elfnek nevezik). A lidércek kiterjedése vertikálisan elérheti az 50 km-t, horizontálisan pedig a 40–60 km-t. A kisülés néha oszlopszerű, de előfordulnak fa vagy medúzaformájúak is. Megfigyelésük igen nehéz, ezért is fedezték fel őket relatíve későn. Ennek oka, hogy a villanás csak néhány ezredmásodpercig tart, ráadásul a megfigyelőnek a viharfelhők tetejére kell rálátnia.

Elképzelhetjük tehát, hogy mekkora bravúr ilyen jelenséget egy másik égitesten kiszúrni. Most viszont éppen ez történt. Azt már eddig is feltételezték, hogy hasonló lidércek (nem véletlen hagytuk el a „vörös” melléknevet, de erről később) előfordulhatnak a Jupiter atmoszférájában, de eddig csak hipotetikus volt a létezésük. 2019 nyarán azonban a Jupiter körül keringő Juno űrszonda ultraibolya spektrográf eszközének (UVS) adatai közt felfedezték a jelenséget. A bolygó körül 2016-ban pályára állt szonda UVS-ét arra tervezték, hogy a Jupiter sarki fényeit megfigyelje. Az eszköz azonban ott is UV-sugárzást érzékelt, ahol annak semmi keresnivalója nem lett volna – nyilatkozott a szakértő a NASA közleményében.

A lidércek jelenlétét a bolygón tehát már korábban is feltételezték, de most sikerült ezeket tényleg megfigyelni. A jelenségeket ott rögzítették, ahol a Jupiteren villámlással járó záporok szoktak kialakulni. A tudósok kizárták azt is, hogy a megfigyelt jelenség nagyobb villám lenne, mivel ezek 300 km-tel helyezkedtek el a szokásos villámlási zóna felett. Az UVS adatai alapján ugyanis a villanások színképe hidrogén emisszióról árulkodik elsősorban. A hidrogén a Jupiter magasabb atmoszférájában jellemzően található elem, sőt a légkör ezen a magasságon főleg hidrogénből áll. Nem kétséges tehát, hogy a villanások ezen a magasságon történtek.

A hidrogén jelenléte azonban jár még egy következménnyel: a lidércek a Jupiteren kékek vagy rózsaszínek, a Földön azért vörösek ugyanis, mert a kialakulások magasságban a légkör inkább nitrogénből áll.

A mostani megfigyelés segít abban is, hogy a jövőben más planétákon már könnyebben szúrják ki a lidérceket, de a két bolygó lidérceinek az összehasonlítása ahhoz is hozzájárulhat, hogy úgy általában többet tudjunk meg ezekről a magaslégköri fényjelenségekről, és az atmoszféra elektromos aktivitásáról.

(Címlapkép: NASA/JPL-Caltech/SwRI)