A Jupiter miatt lett a Vénusz lángoló pokol, ám egykor talán lakható volt

2020 / 10 / 02 / Felkai Ádám
A Jupiter miatt lett a Vénusz lángoló pokol, ám egykor talán lakható volt
A Vénusz pályájának változása miatt jutottak erre a következtetésre.

A Vénusz lassan a Marshoz fogható népszerűségre kezd szert tenni. A lángoló bolygó a legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy olyan vegyületet, foszfint találtak a légkörében, amely akár az élet jelenlétére is utalhat. Nemrég pedig az oroszok kijelentették, hogy a planéta az övék. Bolygóközi haláltúránk alkalmával mi meg kitértünk arra is, hogy miképp vesztenénk életünket szkafander nélkül a Vénusz kegyetlen, de forró felszínén.

A Vénusz bár sok tekintetben hasonlít a Földre (mind a mérete, mind a Naptól mért távolsága nagyjából megegyezik a bolygónkéval), azonban a felszínén 465 Celsius-fok a hőmérséklet. Azonban ez nem volt mindig így, sőt egykor talán lakható volt a planéta. A kegyetlen állapotok oka a Vénusz pályájának a megváltozása. Ez a pálya ma majdnem teljesen kör alakú, és egy frissen publikált tanulmány arra kereste a választ, hogy ez a mostani szabályos alak nem egy változás eredménye-e.

A szimulációk szerint a pálya egykor sokkal szabálytalanabb, inkább az oválishoz közelítő alakú lehetett. Amikor pedig a planéta még ezen a pályán mozgott sokkal élhetőbb volt a felszíne.

Mi okozta a változást?

A feltételezések szerint a Jupiter vándorlása. A Jupiter rendszerünk messze legnagyobb bolygója, a tömege két és félszerese az összes többi planéta együttes tömegének. Az óriásbolygó a történelme folyamán előbb közelebb, majd távolabb került a Naptól. A hatalmas tömeg miatt pedig mindez kihatással volt a rendszer többi égitestének a mozgására is. Ahogy kutatás vezetője a Phys.org-nak elmagyarázta: a Jupiter mozgása okozta a Vénusz klímájának a drámai változását. A Vénusz előbb felforrósodott, aztán kihűlt, miközben felszíni vizének nagy részét elvesztette, mert az a légkörben ragadt. Végső soron tehát a pályaváltozások miatt a fiatal Vénuszon összeomlott az atmoszféra, és elszabadult az üvegházhatás, ami a jelenlegi állapotokért felelős.

A kutató szerint a légkörben jelenlévő foszfin messze nem feltétlen bizonyítéka az élet jelenlétének a bolygón, hisz ezt rengeteg olyan folyamat is okozhatta, amiket még nem vizsgáltak. Hozzátette ugyanakkor, hogy arra is akad némi esély, hogy ez a gáz a Vénusz utolsó túlélőinek a nyomát jelzi.

(Kép: Wikimedia Commons)


Megérkezett a nagyágyú: a CANAL+ belép a magyar streamingpiacra
Megérkezett a nagyágyú: a CANAL+ belép a magyar streamingpiacra
Volt idő, amikor egy péntek esti „mit nézzünk?” kérdésre elég volt végiglapozni a tévéműsort. Ma már inkább az a kihívás, hogy melyik streamingplatformot nyissuk meg először, és mennyi idő alatt fulladunk bele a „folytasd a nézést” listákba. A streaming az elmúlt másfél évtizedben nemcsak technológiai újítás lett, hanem kulturális alapállapot: egyszerre nézzük ugyanazokat a sorozatokat, ugyanazokról a cliffhangerekről beszélünk másnap.
„Nem vagyok ölelkezős típus” – így mondd el, ha neked ez már túl sok
„Nem vagyok ölelkezős típus” – így mondd el, ha neked ez már túl sok
Határokat húzni nem önzés, hanem az önbecsülés és a kölcsönös tisztelet egyik legfontosabb eszköze – a digitális világtól a mindennapi érintkezésig.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.