Különös rádiójeleket fogott a NASA szondája a Jupiter holdjáról

2021 / 07 / 25 / Felkai Ádám
Különös rádiójeleket fogott a NASA szondája a Jupiter holdjáról
A jelet a Juno űrszonda fogta be, és akár mi is meghallgathatjuk. A tudósok rájöttek arra is, hogy pontosan mi okozza.

A Juno szonda Waves nevű eszköze különös jeleket szokott észlelni. Ezen rádiójelek terjedésének az alakja a leginkább egy tölcsérre emlékeztet, és a szonda annyiszor érzékeli, amennyiszer csak a pályája keresztezi ezt a tölcsért – áll a NASA közleményében. A szondát felügyelő tudóscsapat pedig átültette ezeket a jeleket abba a frekvenciatartományba, amely az emberi fül számára is érzékelhető – alább meg is hallgathatjuk:

Az érdekes „rádióműsor” mögött izgalmas jelenség áll: a Jupiter rendelkezik a Naprendszer legnagyobb, egyben legerősebb mágneses mezőjével, amely az eredésénél körülbelül húszezerszer erősebb a Föld mágneses mezőjénél. Ez a mező a napszéllel is kölcsönhatásba léphet, és attól függően, hogy ez utóbbi mennyire erősen „fúj” éppen, a mező akár 3,2 millió kilométer távolságba is kinyúlhat a bolygótól a Nap irányába. Hogy a jelenséget megérthessük, a mágneses mező mellett egy másik tényezőt is figyelembe kell vennünk: ezek pedig a bolygó hatalmas holdjai, melyekre ez a mező szintén kiterjed. A holdak közül az Io helyezkedik el a legközelebb az óriási planétához, és az Io egyfajta gravitációs „kötélhúzó versenybe” keveredik a Jupiter és két másik közeli hold között, amelynek eredményeként az Io-nak növekedni kezd a belső hőmérséklete. A megnőtt belső hőmérséklet következménye pedig az élénk vulkanikus tevékenység – az Io felszínén több száz vulkán szokott kitörni.

Annyira sűrűn törnek ki a vulkánok a holdon, hogy ezek együttese másodpercenként egy tonnányi anyagot (gázokat és részecskéket) lő ki az űrbe. A holdról távozó anyagok egy része pedig elektromos töltéssel rendelkező ionná alakul, ami mellett még szabad elektronok is akadhatnak – ezeket pedig gyorsan befogja a Jupiter bivalyerős mágneses mezője. Ahogy pedig a mező átsöpör az Io felett, a Holdról távozó elektronok a mezőben gyorsulni kezdenek a Jupiter pólusainak az irányába – útközben pedig úgynevezett dekaméteres rádióhullámokat (decametric radio emissions/DAM) generálnak. Ez utóbbi tehát, amit a szonda Waves nevű műszere érzékelt: vagyis amit mi is meghallgathatunk, az egyfajta fura űr jazz, és nem más mint az „elektroneső” a Jupiter és annak holdja közt.


Forrás: NASA/GSFC/Jay Friedlander

A kutatók még azt is meg tudták határozni, hogy a Jupiter mágneses mezőjének mely pontjain keletkezik az izgalmas rádióadás, és mint kiderült, ehhez pontosan megfelelő körülményekre van szükség: az elektronesőt ott hallani, ahol pont megfelelő a mágneses mező ereje, valamint az elektronok sűrűsége – vagyis túl sok, és túl kevés sem lehet ezekből, és a mező sem lehet sem túl erős, sem pedig túl gyenge. Ahogy tehát a fenti képen is láthatjuk: a Jupiter mágneses mezőjében az Io-ról távozó elektronok a megfelelő helyeken tölcsér alakú rádiójel-nyalábokat generálnak. Ennek megfelelően ezek a helyek állandóak, és a Juno csak akkor fogja az adást, ha a pályája keresztezi a rádiónyalábot. Mivel pedig ez a nyaláb egy tölcsérre emlékeztet, ezért úgy kell elképzelni a dolgot, mintha a Juno lenne a csónak, amelyre rövid időre rávetül egy világítótorony fénypászmája a sötét tengeren.

Ritka és nehezen fogható tehát az a műsor, amit a NASA tudósainak köszönhetően immár mi is meghallgathatunk. A kutatók egyébként rájöttek arra is, hogy ezek a jelek jóval erősebbek, mint azt korábban gondolták: nagyjából 23-szor erősebbek a korábban kalkuláltnál, és az elektronok sem feltétlen egyedül az Io-ról származnak, kialakulhatnak a Jupiter mágneses mezőjében, illetve adott esetben a napszél részecskéi is ilyen adást generálnak.

(Kép: Flickr/Profesor Astro)

További cikkek a témában:

A következő évtizedben kiderülhet, hogy lehet-e élet a jeges Europán A Második űrodisszeia végén elhangzott figyelmeztetés szerint jobb az Europa jege alatt rejtőző életet háborítatlanul hagyni, de a valóságban még csak most derül majd ki, hogy vannak-e egyáltalán életre alkalmas feltételek az égitesten.

Húsz éve nem láthattuk ilyen közelről a Jupitert és a jeges holdját Vangelis zenéje szól a NASA látványos videója alatt, amit a Juno szonda felvételeiből vágtak össze, és amit mindenkinek, akit kicsit is érdekel a világűr, látnia kell.

Egyre valószínűbb, hogy héliumeső esik a Szaturnuszon és Jupiteren A hetvenes években született teória szerint a gázóriások belsejében a hidrogén és a hélium elválik egymástól, a hélium pedig eső módjára hullik az atmoszféra mélyén. Egy új kísérlet megerősítette a feltételezéseket.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.