Mikor Georgij Krutikov építészhallgató 1928-ban a nagyközönség elé tárta a lebegő városának terveit, hamar kritikák célpontjává vált: a kortársak a gyakorlati érzék hiányát vetették a szemére, el is nevezték 'szovjet Jules Verne-nek' és a mérnök valóban, saját bevallása szerint sem tudott választ találni arra a lényeges kérdésre, hogy hogyan is lehetne megoldani egy teljes város levegőben tartását a rendelkezésre álló technológiákkal. Krutikov inkább megkerülte a kérdést és feltehetően arra alapozta az elképzelését, hogy a későbbi generációnak számos olyan eszköz és műszaki tudás áll majd a rendelkezésére, amelyek a 20. század elejei Oroszország lakóinak még nem, és megtalálják majd a módját a repülő város megvalósításának.

Most, majdnem egy évszázaddal később, úgy tűnik, hogy még mindig nem jött el a pillanat, hogy egy építész valamivel konkrétabb terveket dolgozzon ki a lebegő települések technikai kivitelezésére, de maga az ötlet nem merült feledésbe és megszületett egy olyan újabb koncepció, amelyben a szovjet mérnök víziója köszön vissza, aki a disztópikus jövő problémáinak, például a túlnépesedésnek és a mezőgazdasági területek kimerülésének megoldását a technológiában látta meg. Bless Yee a Snøhetta építésze (ez az az iroda, amelyik a Budapesten, a Csepel mellé tervezett városnegyed koncepcióját is megalkotta), de a Carbon Capture Refuge X nevű projektet nem a cég portfóliójába szánta, hanem egy olyan elgondolásnak, ami rávilágít a jelenben gyökerező gondok következményeire és a lehetséges, bár kissé radikális megoldásokra. A tervet a Dezeen által meghirdetett pályázatra nyújtotta be, amelynek célja a világ újratervezése volt. A leírás szerint a jövőben

a tudósok kifejlesztenek egy olyan élő struktúrát, amely lakhatást biztosít az embereknek,

akik a háborúk által sújtott, élhetetlenné tett Földön már nem találják a helyüket. A CCRX lakóegységeit a bolygó mágneses tere tartja valahogyan a levegőben, az energia napelemekből és DAC (direct air capture) eszközökből érkezik, amelyek szén-dioxid-kivonás által biztosítják nem csak az elektromosságot, hanem a tiszta levegőt is. Az egységek külalakja folyamatosan változik és a méretük növekszik, ahogyan a fedélzeten található növényzet terjeszkedésnek indul és, mivel a lakók igénye egy élhetőbb világra szélesebb infrastruktúra kialakítását igényli, a házakat előbb-utóbb összekapcsolják egymással, hogy átjárható területeket alakítsanak ki.

Így születnek meg a lebegő mezők, erdők és városok, végül egy teljes repülő ökoszisztéma, ami a földi környezetet helyettesíti, majd a környezetbarát lakóhelyeknek hála maga a bolygó is új életre kel.

"A CCRX-ek betöltik az eget, ahol nincsenek határok."

- írja Yee, aki a terveivel harmadik helyet nyert az Tervezd újra a Világot (Redesign the World) versenyen.

A zsűri indoklása szerint a koncepció azért érdemelte meg a helyezést, mert bármennyire is túlzásnak látszik, valójában "elérhető technológiákat tartalmaz, mint amilyen a szén-dioxid-megkötés, ami fontos szerepet fog játszani a klímaváltozás megfordításában." Arra Yee sem adott választ és így továbbra is nagy kérdés marad, hogy a lebegő város leglényegesebb részét, magát a lebegést milyen módszerekkel és műszaki eszközökkel lehetne valósággá tenni, de a tervek is bizonyítják, hogy a városok levegőbe emelkedése manapság sem csak a sci-fi írók képzeletét ragadja meg, az építészek még most is foglalkoznak az ötlettel.

Ez a cikk eredetileg 2021.11.24-én jelent meg a Rakétán.

(Dezeen)

További cikkek a témában:

A szovjet lebegő város története - levitáló épületekkel oldották volna meg Oroszországban a túlnépesedés problémáját A történelem során kevés építész próbálkozott meg egy valódi, gravitációval dacoló város tervezésével, amely a levegőben adott volna otthont az emberiségnek, de a szovjet érában a jövő városa határozottan izgalmasnak ígérkezett.
Kína második Holdja és az Égbolt Városa - a megaprojektek, amik soha nem valósultak meg Mesterséges Hold az égre, ami bevilágítja a sötét utcákat éjszaka és Sky City vertikális városa, melyet soha nem kell elhagyni a lakóknak: a nagyratörő és néha szó szerint ragyogó terveknek a rideg valóság az útjába állt.
A semmiből építenék fel az Egyesült Államok következő nagyvárosát Telosában mindenki egyenlő, az eget pedig légitaxik népesítik be.