A semmiből építenék fel az Egyesült Államok következő nagyvárosát
2021 / 09 / 04 / Bobák Áron
A semmiből építenék fel az Egyesült Államok következő nagyvárosát
Telosában mindenki egyenlő, az eget pedig légitaxik népesítik be - így lehetne nagyon röviden összefoglalni az egyelőre csak papíron létező, ötmilliós metropolisz esszenciáját, hiszen a Marc Lore fejéből kipattant ötletnek nem csupán az a célja, hogy egy minden szempontból XXI. századi várost építsenek fel, de egyben megoldást kínálna a társadalmat szétfeszítő legégetőbb problémákra is.

Bár nem szerepel a világ leggazdagabb embereinek listáján, Lore meglehetősen sikeres üzletembernek számít, aki több sikeres cég felépítése után 2016-tól öt éven keresztül vezette a Walmart e-kereskedelmi üzletágát, mielőtt belevágott grandiózus tervébe.

Ötmilliós város a semmiből

Telosa egy csaknem New York méreteivel vetekedő, hatszáz négyzetkilométeren elterülő metropolisz lenne, amelynek lakossága néhány évtized múlva meghaladná az ötmillió főt. Hogy a város hol fog felépülni, egyelőre még nem derült ki, de többek között Nevada, Utah, Idaho, Arizona, Texas és az Appalache-régió is a jelöltek között van. Egy ilyen építkezés természetesen időbe telik, de Lore elképzelései szerint 2030-ra már elkészülhetnek az első ütemmel, ami 600 hektáron terülne el, és ötvenezer fő befogadására lenne alkalmas. Ez már önmagában egy 25 milliárd dolláros beruházás lenne, amelybe Lore egyéni befektetőket, állami és szövetségi támogatásokat és adományozókat is igyekszik bevonni, ennek érdekében pedig már kész terveket is készíttetett a városról, aminek megtervezésével a Bjarke Ingels Groupot bízta meg.

A dán sztárépítésztől nem állnak messze a hasonló projektek, hiszen csapatával együtt az utóbbi években is számos olyan tervet dolgoztak ki, amelyek első látásra messze elszakadnak a hétköznapi valóságtól: Malajzia partjaihoz mesterséges szigeteken álló települést, a kínai Csungking városába pedig egy teljes egészében mesterséges intelligencia által működtetett városrészt álmodtak meg, de nem vitás, hogy Telosa az összes eddigi projektjük közül kimagaslik a méreteiben és a feladat komplexitásában.

A BIG elképzelései szerint a hatalmas metropolisz kifejezetten emberközpontú lenne, a közlekedésben például elsőbbséget élveznének a gyalogosok és a biciklisek, akik növényekkel sűrűn borított, árnyas utcákon róhatnák az útjukat. A város kialakításánál fontos cél volt, hogy minden elérhető legyen 15 percen belül, ha valakinek mégis távolabb lenne dolga, az utazásra lassan közlekedő önvezető autók, esetleg légitaxik nyújtanának megoldást. Telosa tervezésénél természetesen kiemelt szempont volt a fenntarthatóság is, a település energiaigényét megújuló forrásokból fedeznék, az esővizet újrahasznosítanák, a házakon pedig városszerte mini gazdaságok termelnék a friss zöldségeket, növényeket.

A Fudzsi mellett épülő sci-fi városban a lakókon tesztelik a legújabb technológiát Sok jövőbe illő okosváros épül szerte a világban, de Woven City kifejezetten élő laboratóriumnak készül, ahol a legújabb technológiai megoldásokat tesztelik az ott élőkön, majd világszerte értékesítik.

Egy igazságosabb társadalmi modell nyomában

Ahogy az a város honlapján is olvasható, Lore nem egyszerűen egy technológiailag fejlett várost szeretett volna létrehozni: szándéka szerint Telosa gazdasági és társadalmi értelemben is utat mutatna az emberiségnek, amennyiben maga mögött hagyná a hagyományos kapitalista szemléletet. "A kapitalizmus egy elképesztő gazdasági modell volt, ugyanakkor jelentős hibái is vannak, különösen a jövedelembeli és vagyoni különbségek terén. Ezeknek a hibáknak a nagy része a földtulajdon modelljében gyökerezik, amire Amerika épült" - írja a városalapító, aki szerint a megoldás nem lehet más, mint hogy a földet visszaadják a közösségnek.

A Lore által ekvitizmusnak nevezett berendezkedés elképzelései szerint nem a kapitalizmus lerombolása, sokkal inkább annak meghaladása lenne, ami a javak egyenlőbb elosztásán alapulna. Telosa lakosainak ugyanúgy lenne tulajdonjoguk, építkezhetnének és el is adhatnák az ingatlanjaikat, viszont maga a föld, amire a város épül, közösségi tulajdonban lenne.

Ennek értéke Telosa fejlődésével együtt szignifikánsan növekedne, így a különböző befektetésekkel együtt a város minden polgára számára biztosítani tudná az olyan javakat, mint az általános egészségügyi ellátás, a magas szintű oktatás, a közbiztonság, a városi parkok és a közlekedés. "Ez egy lehetőség egy új társadalmi modell működőképességének a bizonyítására, ami magasabb életminőséget és jobb lehetőségeket kínál az embereknek" - vallja Lore, aki szerint Telosa a többi város számára is mintául szolgálhatna.

Ahogy a Fortune magazin erről szóló cikke megjegyzi, az ötlet alapjai nem teljesen egyedülállóak, hiszen a világban számos példa van olyan konstrukcióra, ahol a tulajdonosok csak bérlik a földet az államtól vagy egy szervezettől. Szingapúrban például az ország földjeinek 90 százaléka állami kézben van, de az USA-ban is több száz olyan közösségi földalap létezik, amelyek kedvezményesen adják bérbe a földeket a tulajdonosoknak, cserébe azok a megnövekedett ingatlanértéknek csak egy részét kapják meg az eladáskor.

Telosa ideája az amerikai társadalom egyik egyre súlyosbodó problémájára reflektál, hiszen az USA-ban az elmúlt évtizedekben a vagyoni egyenlőtlenségek jelentősen növekedtek, a világjárvány pedig csak felerősítette ezeket a különbségeket: az Institute for Policy Studies által működtetett Inequality.org adatai szerint tavaly március, vagyis a járvány kitörése óta az amerikai milliárdosok vagyona mintegy 60 százalékkal növekedett, míg a pandémia hatására a legalacsonyabb kereseti osztályba tartozók veszítették el a legnagyobb arányban a megélhetésüket.

Kritikus hangok

Lore ötlete ennek ellenére elég vegyes fogadtatásra talált, a Fortune magazinnak nyilatkozó szakértők több problémát is megfogalmaztak a tervekkel kapcsolatban. Ellen Dunham-Jones, a Georgia Tech Egyetem településtervező professzora például többek között a kontinens egyre nagyobb részét érintő vízellátási problémákra hívta fel a figyelmet, míg Dennis Gilbert, a Hamilton College szociológusa egyszerűen naivnak nevezte az ötletet. Ahogy azt a lapnak kifejtette, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésében a földtulajdon csak marginális szerepet játszik, annak gyökerei sokkal inkább a munakerőpiacban és az amerikai családmodellben bekövetkezett változásokban keresendők, így szerinte a Lore által javasolt módszerrel azt nem is lehetne helyrebillenteni.

További cikkek a témában:

(A cikkhez felhasznált források: Fortune, City of Telosa, Desingboom, New Atlas)

Nevada kormányzója lehetővé tenné a technológiai cégeknek, hogy miniállamokat hozzanak létre Saját adótörvények, saját rendfenntartó erő is szerepel a javaslatban, amit pénteken nyújtottak be.

Szaúd-Arábiában felépül a világ első utcák nélküli városa Neom, a szaúdi koronaherceg százötvenezer milliárd forintos projektje idén elkezdődik és rögtön egy olyan várossal indít, amelyben senkinek nem kell öt percnél többet sétálni ügyintézés miatt. A Line, a jövő városa, az embereké lesz, nem az autóké.

Szenegálban tervezik Akon Cityt, az afro-futurisztikus okosvárost, ahol kriptopénzzel fizetnek a lakosok Az R&B énekes Akon valódi Wakandát szeretne létrehozni, ahol a lakók az Akoint, az általa kiadott kriptovalutát használják majd. A városban ingyenes iskola és kórház is fog működni, de az üveg és acél felhőkarcolók elsősorban a tehetős szenegáliaknak nyújtanak otthont.


Kövesd a Rakétát a Facebookon is!
Kövess, üzenj, kommentelj a Rakéta Facebook oldalán!
Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.