A Meux and Company Brewery 1810-ben a mai London központjának főútján, a Tottenham Court Roadon üzemeltette "The Horse Shoe" nevű sörgyárát. Az üzem legnagyobb tartálya mintegy 6,7 méter magas volt, benne háromezer-ötszáz gallon, átszámítva körülbelül ötszázhetvenezer erjedt barna sörrel. 1817. október tizenhetedikéig minden zavartalanul működött, ám aznap délután a fából készült tartály körüli egyik vaspántnak túl sok lett a terhelés, melynek következtében elpattant. Alig egy órával később pedig az egész tartály megrepedt és akkora vehemenciával ontotta ki magából az erjedésben lévő forró italt, hogy az a gyár hátsó kőkerítését is egy pillanat alatt átszakította. Miután a folyam több tartályt és tárolót is megrongált, összesen

1,4 millió liternyi sör zúdult az utcákra.

A gyár a St Giles szegénynegyedében, a korabeli London legnépesebb kerületében állt: a környék olcsó bérlakásaiban főként prostituáltak, nincstelenek, valamint bűnözők éltek.

A térdig érő sörre a katasztrófaturisták is megjelentek

A sörözön alig néhány perc alatt elérte a George Streetet és a New Streetet, ahol több mint négy és fél méteres hullámmal letarolta az épületeket. Két ház összedőlt, az egyikben egy Mary Banfield nevű nő és lánya éppen teázáshoz készülődtek, mindketten azonnal életüket vesztették. Egy másik ház alagsorában az előző napon elhunyt kétéves kisfiú virrasztása zajlott, a négy hozzátartozónak esélye sem volt kijutni a föld alól, nyomban megfulladtak az áradásban. Míg egy tizennégy éves lány életét egy, a sör következtében lebomló kocsmafal ontotta ki. (A lány a kocsma mellett tartózkodott.) Ha már a kocsmáknál tartunk, a hullámok a Tavistock Arms nevű pubba is betörtek, amelynek teteje beomlott a tizenéves Eleanor Cooper csapos halálát okozva. A becslések alapján összesen nyolc ember halt meg a katasztrófában, három sörfőzőmunkást még idejében kimentettek a haboktól, egy negyediket pedig a romok alól húztak ki. A környéken több ház tetőszerkezet összeroskadt a rájuk felmászó járókelők súlya alatt.

Az eset hatására természetesen nyomban beindult a katasztrófaturizmus, amely nem csupán drasztikus látványt, hanem ingyen sört is ígért. A közeli utcákból több százan megjelentek edényekkel a kezükben, míg mások csak simán vedelni kezdték a térdig érő sört. Néhány nappal később a halálos áldozatok száma kilencre emelkedett, miután egy londoni férfi alkoholmérgezést kapott. Az igazi abszurditás mégis talán az volt, hogy

sokan pénzdíj ellenében mutogatták a sörözön miatt elhunyt rokonukat, hogy elég vagyont szerezzenek a temetésre,

az újságok pedig arról számoltak be, hogy még egy hónappal később is orrfacsaró bűz terjengett a környéken. A sörgyár kára nagyjából huszonháromezer fontos lett, ez a mai árfolyam szerint megközelítőleg ötszázmillió forint. A bíróság nem talált nyomot személyi mulasztásra, a dolgozóknak ráadásul sikerült visszaigényelniük az elfolyt sör után előre befizetett adójukat, ami megmentette őket a csődtől. A katasztrófa után a fából készült tartályokat pedig idővel fokozatosan felváltották a betonból készült tárolók. A The Horse Shoe Breweryt 1922-ben lebontották, napjainkban egy színház áll a helyén.

(Fotó: Wikipedia)