A tanulmányt egy nemzetközi, az olaszországi Torinói, a Fokvárosi és a Dél-afrikai Witwatersrand Egyetem, valamint a magyar Ökológiai Kutatóközpont kutatóiból álló csoport készítette. Megállapításaik a héten jelennek meg a Global Ecology & Biogeography nemzetközi tudományos folyóiratban-közölte az Ökológiai Kutatóközpont az MTI-vel.

A beszámoló szerint a kutatók a világ nagyvárosaiban végzett kilencvenhat különböző tanulmányt felhasználva állapították meg, hogy a jómódú környékeken nagyobb a biodiverzitás, vagyis a növények, madarak, hüllők és rovarok sokfélesége. Ugyanakkor az eredményekből az is kiderült, hogy a különbség a szegényebb és gazdagabb negyedek között a világ szárazabb régióiban sokkal jelentősebb, a csapadékos vidékeken szinte teljesen eltűnik.

Ezek alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a „luxushatás” valószínűleg a víz elérhetőségével áll összefüggésben.

A száraz területeken élő vagyonos emberek többet áldoznak a vízi elemekre, például kerti tavakra, medencékre vagy akár öntözésre kertjeikben és parkjaikban. Mint írják, egy másik magyarázat lehet, hogy a jómódú környékek a száraz tájakon belül a vizesebb területekhez köthetőek. A tavak, folyók és más vizes elemek közelében az ingatlanárak is magasabbak. A tanulmány szerint az ország általános jóléte meglepő módon nem befolyásolta a „luxushatás” előfordulásának valószínűségét. „Tanulmányunk rámutat arra, hogy a városokban, különösen a világ száraz területein a gazdag emberek nagyobb mértékben részesülnek a biológiai sokféleségből. Ez azért fontos, mert bár a biodiverzitás a városi életminőség kulcsfontosságú eleme, nyilvánvalóan egyenlőtlenül oszlik meg a társadalom különböző rétegei között.

Ráadásul ez az egyenlőtlenség a jövőben egyre hangsúlyosabb lesz, mivel az éghajlatváltozás várhatóan sok városban vezet egyre nagyobb szárazsághoz”-mutat rá a közleményben a cikk első szerzője, Dan Chamberlain, a torinói egyetem professzora.

A tanulmány vezető kutatója, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Batáry Péter szerint Dél-Afrikában a nagy szélsőségek és a szárazság miatt különösen súlyos a luxushatásból eredő környezeti igazságtalanság. „Annak megértése, hogy ezek a mintázatok miből alakulnak ki, a jövőben igazságosabb, méltányosabb városok létrehozását segítheti elő”-magyarázza a kutató. A szerzők azt remélik, hogy

az eredmények előmozdítják a városi területek igazságosabb kezelését, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a városi biodiverzitás előnyei a gazdagok és a szegények számára egyaránt elérhetők legyenek.

(Forrás: MTI, Fotó: Needpix)