Ahogy más országokban, úgy Magyarországon is fokozatosan tűnnek el a természetes élőhelyek azáltal, hogy kiszorítjuk a vadon élő állatokat és növényeket lakóhelyükről. Az erdőkben évről évre pótolhatatlan veszteségeket okoz a túlzott mértékű fakitermelés és a tarvágások, de a nem fenntartható mezőgazdaság is súlyos terheket ró az ökoszisztémák működésére. Ha azonban elnyomjuk a természetet, mi sem lehetünk egészségesek, és egyre többször fogunk találkozni potenciális kórokozókkal, még ha hazai szinten nem is az ázsiaihoz hasonló mértékben.

Amennyiben óvjuk saját magunkat és tiszteljük egymást annyira, hogy betartjuk a társadalmi távolságtartásra vonatkozó jelenlegi ajánlásokat, akkor tisztelnünk kell a természetet is azáltal, hogy nem nyúlunk bele a működésébe, és kiemelt figyelmet szentelünk megóvására. Erről a gazdaság újratervezésénél sem szabad megfeledkezni: ha a környezet- és természetvédelmi célok csorbulnak, a háborítatlan természettel együtt létünk és egészségünk alapját is elveszítjük.

„Semmilyen körülmények között nem elfogadható, hogy a természetvédelmi forrásokat gazdaságélénkítésre és olyan szektorok helyreállítására fordítsuk, amelyek pusztítják a környezetet, tovább csökkentik a biológiai sokféleséget vagy még jobban felgyorsítják az éghajlatváltozás ütemét” – mondja Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

További fertőzésekre készülhetünk

Az új típusú koronavírus úgynevezett zoonózis, amely állatról emberre kerülve fertőz tovább. A jelenlegi járvány kiindulópontja a tudósok álláspontja szerint az volt, hogy az ázsiai denevérfajokban jelenlévő koronavírus az élő vadállatokat és vadon élő állatok húsát árusító, zsúfolt piacokon került át a denevérekről először tobzoskákra, majd az azokat árusító, illetve elfogyasztó emberekre.(Azóta ellenérvek is születtek a témával kapcsolatban.) A WWF új kutatása szerint a Délkelet-Ázsiában és Hongkongban megkérdezett lakosok több mint kilencven százaléka támogatja az ilyen jellegű, illegális és szabályozatlan vadpiacok kormány általi bezárását. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adataira hivatkozva több mint kétszáz különböző zoonózist ismerünk a veszettségtől az influenzáig. A kutatók arra számítanak, hogy az elkövetkező években megjelenő új fertőzések is zoonózisok lesznek, és ezek jelentik majd a legnagyobb veszélyt az emberi egészségre. A humán betegségek hetvenöt százaléka már ma is állati eredetű kórokozókra vezethető vissza, és az újonnan megjelenő betegségek hatvan százaléka vadállatokról kerül át az emberre.

„Ideje együtt kezelni a vadon élő állatok kereskedelmét, a környezet rombolását és az emberi egészséget érintő kockázatokat” – figyelmeztet Marco Lambertini, a WWF főigazgatója.

Bár Magyarországon az ilyen jellegű megfertőződések kevésbé valószínűek a viszonylag fejlett közegészségügyi normák és előírások miatt, ellenben az bárhol megtörténhet, hogy az emberek jelentős károkat szenvednek el akár vírusok, baktériumok következtében azáltal, hogy erőszakosan beleavatkoznak a természet és az ökoszisztémák működésébe.

A fajokat kizsákmányoljuk, élőhelyüket elpusztítjuk, de az éghajlatváltozás sem kíméli őket. Pedig mi sem lehetünk egészségesek, ha a minket körülvevő ökoszisztéma beteg.

(Forrás: WWF, Fotó: Pixabay)