Az akkoriban még gyerekcipőben járó kereskedelmi űrutazás nagyon sokat köszönhet annak a pillanatnak. Amennyiben ott és akkor a Falcon csődöt mond, most szombaton sem biztos, hogy sor kerül a történelmi kilövésre. A Falcon azonban sikeresen teljesítette a küldetést, és ezzel a fejlesztő vállalatát, a SpaceX-et is felpakolta a térképre.
Innentől pedig – legalábbis az űrutazás és kutatás szokásos léptékeit tekintve – felpörögtek az események. Az első kilövésnél csak egy modell kapszulát használtak, de fél évvel később már egy tényleges Dragon-kapszula állt pályára a segítségével, majd tért onnan vissza. A Dragont sikeresen kihalászták az óceánból – és ez volt az első alkalom, hogy egy magáncég űrhajója sikeresen tért vissza Föld körüli pályáról.
A Falcon 9 története pedig igazi siker annak ellenére is, hogy a komolyabb figyelem csak most, az emberes űrkilövés miatt szegeződött rá. Pedig a Falcon eddig is derekasan helyt állt, és 2010. június 4-e óta összesen 86 küldetésben vett részt – ennél többször pedig egyetlen amerikai rakétát sem lőttek fel.
Mind a Falcon 9, mind pedig a Dragon űrkapszula fejlesztése a NASA támogatásával valósult meg. Ezalatt pedig azt a 2008 decemberében megkötött szerződést kell érteni, mely szerint a NASA 1,6 milliárd dollárt fizet Elon Musk vállalatának, hogy az rakományt szállítson fel a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ha nincs ez a szerződés, elég valószínű, hogy ma már SpaceX sem lenne.
Szerencsére a Falcon és a Dragon ekkor is helyt álltak: az űrkapszula 2012 májusában elérte az ISS-t egy tesztrepülés alkalmával, majd még ugyanazon év decemberében sikeresen össze is kapcsolódott vele.
Azóta a SpaceX több mint húsz alkalommal szállított utánpótlást a Nemzetközi Űrállomásra, sőt – mint az tehát ismeretes – a legutóbb amerikai asztronautákat is feljuttatott oda. Ez utóbbi esemény pénzügyi szempontból is fontos volt a Spacex számára: a tervek szerint ezután legalább hat emberes repülést fog Musk vállalata lebonyolítani egy 2014-ben a NASA Commercial Crew Program részeként megkötött szerződés értelmében.
A SpaceX markát mindezért 2,6 milliárd dollár üti.
A 70 méter magas hordozórakéta két fokozatból áll. Az elsőben kilenc Merlin hajtómű található, az utolsóban pedig egy. Ez az alapképlet, amely az elmúlt egy évtizedben semmit sem változott. Ugyanakkor a Falcon teljesítménye alaposan megugrott. Habár a most szombaton fellőtt Falcon 9-nek pont az a neve és a száma, mint a 10 évvel korábbinak, a jelenleg is használt „Block 5” variáns sokkal erősebb a 10 évvel korábbi alapváltozatnál.
A megsokszorozódott teljesítmény pedig messze nem csak a kivagyiság miatt fontos, hanem ennek köszönhetően a Block 5 változat újrafelhasználhatósága is megnövekedett, mivel több üzemanyagot lehet tölteni az első fokozatba a visszatéréshez. A Falcon 9 először egyébként 2015 decemberében tért vissza, és azóta 46 ilyen esemény történt. Ezek közül a leglátványosabbak nyilván a drónhajóra történő megérkezések.
Azóta a hordozórakéták némelyike már öt különböző küldetésben is részt vett, amivel jócskán sikerült lecsökkenteni a költségeket. A SpaceX például közel feleannyiért kínálja az ülést az asztronautáknak, mint a Commercial Crew Programban résztvevő másik vállalat, a patinás Boeing. (Ez utóbbi mondjuk egyelőre még az emberes kilövésig sem jutott el, de ők is az idei évre tervezik ezt.)
A Falcon 9-ek mostanra egyhuzamban 50-szer reppentek fel bármiféle meghibásodás nélkül, és 25 tonna szállítására képesek. Mindezt küldetésenként 62 millió dollárért. A megbízhatóság, az alacsonyra szorított költség és a nyers erő eme kombinációjával pedig jelenleg senki sem tud versenyezni.
Ma, különösen a szombati emberes kilövés után kevesen kételkednek a SpaceX-ben. Ám a vállalat útja eddig a pontig nem volt éppen egy sétagalopp. A SpaceX Musk bevallása szerint kétszer is nagyon közel járt a megszűnéshez. Először 2008-ban, amikor az legeslegutolsó próbálkozásnál, negyedszerre sikerült végül elérni a Föld körüli pályát a Falcon 1-gyel. Illetve a 2008-as, már említett NASA-szerződés nélkül a cég fizetésképtelenné vált volna.
A Falcon 9-nek is kijutott a rosszabb pillanatokból: 2015 júniusában egy Falcon 9 meghibásodott a kilövést követően. 2016 szeptemberében pedig a kilövés előtti tesztvizsgálat közben robbant fel egy Falcon a kilövőállásban. A rakétával együtt pusztult az Amos-6 kommunikációs műhold is.
A Falcon 9 története látszólag még csak most kezdődött, amikor először szállított űrhajósokat a fedélzetén. Pedig eléggé úgy fest, hogy nincs túl sok ideje addig, amíg kivonják a forgalomból. A SpaceX már régóta azon a rendszeren dolgozik, amely segítségével kolonizálni lehetne a Marsot. Ez egy hatalmas, újrafelhasználható, űrhajó és hordozórakéta kettőse: a Starship. Musk azt szeretné, ha a Starship végezné idővel a vállalat minden űrutazással kapcsolatos tevékenységét, és leváltaná a Falcon 9-et, a Falcon Heavy-t és a Dragon űrkapszulákat egyaránt.
Hogy erre mikor kerülhet sor? A Starship a tervek szerint viszonylag gyorsan az égbe szökhet. Musk nyilatkozatai alapján a már gyerekesen optimista jóslat két éven belüli időtartamról szólna. Az viszont komolyan meglepné a SpaceX vezérét, ha a Starship a mai naphoz képest csak négy évvel később emelkedne a magasba.
(Kép: NASA)