Ma 10 éves az immár történelmi Falcon 9 űrrakéta

2020 / 06 / 04 / Felkai Ádám
Ma 10 éves az immár történelmi Falcon 9 űrrakéta
10 évvel ezelőtt a Falcon 9-et a légierő Cape Canaveral-i bázisáról lőtték fel először.

Az akkoriban még gyerekcipőben járó kereskedelmi űrutazás nagyon sokat köszönhet annak a pillanatnak. Amennyiben ott és akkor a Falcon csődöt mond, most szombaton sem biztos, hogy sor kerül a történelmi kilövésre. A Falcon azonban sikeresen teljesítette a küldetést, és ezzel a fejlesztő vállalatát, a SpaceX-et is felpakolta a térképre.

Magasan száll a Falcon

Innentől pedig – legalábbis az űrutazás és kutatás szokásos léptékeit tekintve – felpörögtek az események. Az első kilövésnél csak egy modell kapszulát használtak, de fél évvel később már egy tényleges Dragon-kapszula állt pályára a segítségével, majd tért onnan vissza. A Dragont sikeresen kihalászták az óceánból – és ez volt az első alkalom, hogy egy magáncég űrhajója sikeresen tért vissza Föld körüli pályáról.

A Falcon 9 története pedig igazi siker annak ellenére is, hogy a komolyabb figyelem csak most, az emberes űrkilövés miatt szegeződött rá. Pedig a Falcon eddig is derekasan helyt állt, és 2010. június 4-e óta összesen 86 küldetésben vett részt – ennél többször pedig egyetlen amerikai rakétát sem lőttek fel.

Sárkány és sólyom

Mind a Falcon 9, mind pedig a Dragon űrkapszula fejlesztése a NASA támogatásával valósult meg. Ezalatt pedig azt a 2008 decemberében megkötött szerződést kell érteni, mely szerint a NASA 1,6 milliárd dollárt fizet Elon Musk vállalatának, hogy az rakományt szállítson fel a Nemzetközi Űrállomáshoz. Ha nincs ez a szerződés, elég valószínű, hogy ma már SpaceX sem lenne.

Szerencsére a Falcon és a Dragon ekkor is helyt álltak: az űrkapszula 2012 májusában elérte az ISS-t egy tesztrepülés alkalmával, majd még ugyanazon év decemberében sikeresen össze is kapcsolódott vele.

Azóta a SpaceX több mint húsz alkalommal szállított utánpótlást a Nemzetközi Űrállomásra, sőt – mint az tehát ismeretes – a legutóbb amerikai asztronautákat is feljuttatott oda. Ez utóbbi esemény pénzügyi szempontból is fontos volt a Spacex számára: a tervek szerint ezután legalább hat emberes repülést fog Musk vállalata lebonyolítani egy 2014-ben a NASA Commercial Crew Program részeként megkötött szerződés értelmében.

A SpaceX markát mindezért 2,6 milliárd dollár üti.

Erősebb, mint valaha

A 70 méter magas hordozórakéta két fokozatból áll. Az elsőben kilenc Merlin hajtómű található, az utolsóban pedig egy. Ez az alapképlet, amely az elmúlt egy évtizedben semmit sem változott. Ugyanakkor a Falcon teljesítménye alaposan megugrott. Habár a most szombaton fellőtt Falcon 9-nek pont az a neve és a száma, mint a 10 évvel korábbinak, a jelenleg is használt „Block 5” variáns sokkal erősebb a 10 évvel korábbi alapváltozatnál.

A megsokszorozódott teljesítmény pedig messze nem csak a kivagyiság miatt fontos, hanem ennek köszönhetően a Block 5 változat újrafelhasználhatósága is megnövekedett, mivel több üzemanyagot lehet tölteni az első fokozatba a visszatéréshez. A Falcon 9 először egyébként 2015 decemberében tért vissza, és azóta 46 ilyen esemény történt. Ezek közül a leglátványosabbak nyilván a drónhajóra történő megérkezések.

Azóta a hordozórakéták némelyike már öt különböző küldetésben is részt vett, amivel jócskán sikerült lecsökkenteni a költségeket. A SpaceX például közel feleannyiért kínálja az ülést az asztronautáknak, mint a Commercial Crew Programban résztvevő másik vállalat, a patinás Boeing. (Ez utóbbi mondjuk egyelőre még az emberes kilövésig sem jutott el, de ők is az idei évre tervezik ezt.)

A Falcon 9-ek mostanra egyhuzamban 50-szer reppentek fel bármiféle meghibásodás nélkül, és 25 tonna szállítására képesek. Mindezt küldetésenként 62 millió dollárért. A megbízhatóság, az alacsonyra szorított költség és a nyers erő eme kombinációjával pedig jelenleg senki sem tud versenyezni.

Nehéz út vezetett idáig

Ma, különösen a szombati emberes kilövés után kevesen kételkednek a SpaceX-ben. Ám a vállalat útja eddig a pontig nem volt éppen egy sétagalopp. A SpaceX Musk bevallása szerint kétszer is nagyon közel járt a megszűnéshez. Először 2008-ban, amikor az legeslegutolsó próbálkozásnál, negyedszerre sikerült végül elérni a Föld körüli pályát a Falcon 1-gyel. Illetve a 2008-as, már említett NASA-szerződés nélkül a cég fizetésképtelenné vált volna.

A Falcon 9-nek is kijutott a rosszabb pillanatokból: 2015 júniusában egy Falcon 9 meghibásodott a kilövést követően. 2016 szeptemberében pedig a kilövés előtti tesztvizsgálat közben robbant fel egy Falcon a kilövőállásban. A rakétával együtt pusztult az Amos-6 kommunikációs műhold is.

Meg vannak számlálva a napjai

A Falcon 9 története látszólag még csak most kezdődött, amikor először szállított űrhajósokat a fedélzetén. Pedig eléggé úgy fest, hogy nincs túl sok ideje addig, amíg kivonják a forgalomból. A SpaceX már régóta azon a rendszeren dolgozik, amely segítségével kolonizálni lehetne a Marsot. Ez egy hatalmas, újrafelhasználható, űrhajó és hordozórakéta kettőse: a Starship. Musk azt szeretné, ha a Starship végezné idővel a vállalat minden űrutazással kapcsolatos tevékenységét, és leváltaná a Falcon 9-et, a Falcon Heavy-t és a Dragon űrkapszulákat egyaránt.

Hogy erre mikor kerülhet sor? A Starship a tervek szerint viszonylag gyorsan az égbe szökhet. Musk nyilatkozatai alapján a már gyerekesen optimista jóslat két éven belüli időtartamról szólna. Az viszont komolyan meglepné a SpaceX vezérét, ha a Starship a mai naphoz képest csak négy évvel később emelkedne a magasba.

(Kép: NASA)


Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Bárki is lesz az amerikai elnök, a Google és a Facebook nem fognak túl jól járni
Donald Trump alelnök-jelöltje, J. D. Vance, és a legvalószínűbb demokrata elnökjelölt, Kamala Harris sem lenne könnyű ellenfél a Szilícium-völgy nagyvállalatainak.
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
Átírhatja az élet keletkezését az óceán mélyén talált sötét oxigén
A bolygón a jelenleg ismert élethez szükséges az oxigén, ami biológiai úton keletkezett fény segítségével fotoszintézissel. Vagy mégsem? Egy mostani, döbbenetes felfedezés szerint az oxigén előállításához sem fényre, sem biológiai folyamatokra nincs feltétlen szükség. Az óceán mélye olyan titkát fedte fel, ami mindent megkérdőjelez.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.