Az MI ezt már 4 éve tudta

A chatbotot már 2017-ben szabadalmaztatták és a mesterséges intelligencia és gépi tanulás azóta elért friss eredményeivel nyilvánvalóan még valósághűbb, az eredeti személyhez még jobban hasonlító másolat létrehozására lenne képes, "ami" aztán beszélgethetne a családdal és a barátokkal. A dolog idén januárban pattant ki, és ahogy mi is beszámoltunk róla, a Microsoft képviselői maguk is beismerték, hogy a chatbot felkavaró lehet és az akkori nyilatkozatok szerint nem is tervezték a gyártásba helyezését.

Az imperszonáció egyébként az elhunyt online tevékenységét veszi alapul, beemelve a folyamatba a fennmaradt fényképeket, hangfelvételeket, közösségi média posztokat és aktivitást illetve üzeneteket. A januárban napvilágra került 4 éves szabadalmi kérvény még egy élethű, három dimenziós avatárról is említést tesz, ami

- Black Mirror spoiler alert! - 

ha megvalósul egyszer, már ténylegesen ugyanaz, mint amit a Fekete Tükörben láthattunk. A Reading Egyetem Eugene Goostman nevű számítógépes programja, ami egy 13 éves ukrán fiút szimulált, még a Turing-teszten is átment.

Ez konkrétan azt jelentette, hogy a vele beszélgető emberek nem jöttek rá, hogy csupán egy mesterséges  intelligencia által felokosított chatbottal van dolguk. Végig azt hitték, hogy egy hús-vér emberrel beszélgetnek.

A dolog mindazonáltal egy jogi aknamező

Az Edinborough-i Egyetem kutatói megvizsgálták, hogy mi történik az adatainkkal, miután meghalunk. Jelenleg még a technológiailag legfejlettebb államoknak sincs sehol a glóbuszon olyan törvénye vagy jogszabálya, ami a halálunk utáni digitális reinkarnációt szabályozná. Ha egyszer meghaltunk az adatvédelemhez való jogaink képlékennyé válnak, és az átlátható jogi környezet hiányában arra sincs módunk, hogy lemondjunk a digitális feltámadásról. Ez a joghézag szélesre tárja a szabad piac kapuit a vállalatok előtt, melyek például csevegőrobotokat készíthetnek bárki emlékeiből, az illető halála után. 

Nem csak a Microsoft kutatói dolgoznak a területen, az Eternime mesterséges intelligenciát fejlesztő cég is bemutatott egy olyan chatbotot, ami - talán éppen a joghézagra reflektálva - a kezünkbe adja a döntést. A bot ugyanis összegyűjti a saját magunkról elérhető online adatokat, például a földrajzi helyadatainkat, mozgásunk adatait, tevékenységeinket, fotóinkat és Facebook-adatainkat, hogy avatart készíthessünk saját magunkból így bebiztosítva a halálunk utáni digitális életünket. A szolgáltatást még senki nem kínálja a piacon, például a szeretteiket elvesztett családoknak, de ez talán csak idő kérdése. 

A virtuális valóságban láthatta viszont az anya a három éve halott kislányát Az erről készült rövid dokumentumfilm egyszerre szomorú, megindító és szürreális.

Jelenlegi joghelyzet az EU-ban és Magyarországon

Az EU adatvédelemi törvény csak az élők jogait védi. A tagállamok maguk dönthetnek az elhunytak által hátrahagyott adatok sorsáról, Észtország, Franciaország, Olaszország és Lettország már hoztak jogszabályokat a halál utáni adatkezelésről, de például az Egyesült Királyság adatvédelmi törvényei nem tartalmaznak ilyesmit.

'"Magyarországon a személyes adatokkal kapcsolatos hatályos adatvédelmi szabályozás (Infotörvény) csak az élő természetes személyek személyes adataira terjed ki, ugyanakkor egyes, úgynevezett szektoriális szabályok már tartalmaznak rendelkezéseket elhunyt személyek személyes adatainak kezelésére vonatkozóan is, ilyenek például az egészségügyi törvénynek az egészségügyi dokumentáció adatainak megismeréséhez fűződő joggal kapcsolatos rendelkezései." - számol be róla a KamaraOnline oldalán dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, a Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.

"A magyar Ptk. a kegyeleti jog intézményével védi a meghalt személy emlékét, ami megsérthető az elhunyt személyes adataival történő visszaéléssel is, a Btk. pedig ismeri a kegyeletsértés bűncselekményét. Ezek a jogági szabályozások azonban csak az elhunyt emlékének megsértése, vagy az elhunyt emlékének becsületsértés vagy rágalmazás útján történő meggyalázása esetén teszik lehetővé a kegyeleti alapon történő fellépést és bírósági eljáráshoz kötöttek."

Ajánlás már van

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2015-ben megállapította, hogy nincs olyan szabályozás, amely „irányadó́ az olyan személyes adatok kezelésével kapcsolatban, amelyek egy elhunyt személlyel kapcsolatosak, de kezelésüket nem törvény írja elő, hanem az a személy hozzájárulásán alapulna, ha az még életben lenne”.

A NAIH ajánlást fogalmazott meg, ami az Infotörvény GDPR tükrében történő jogharmonizációs célú módosításáról szóló előterjesztésben beiktatna egy „személyes adatokkal összefüggő jogok érvényesítése az érintett halálát követően” névre hallgató szabályozási rendszert a hazai adatvédelmi jogba.

"A tervezett szabályozás szerint az érintett még életében nyilatkozattal rendelkezhet személyes adatai halálát követő sorsáról oly módon, hogy meghatalmaz egy személyt, aki az érintett halálát követően jogosult az egyes érintetti jogok gyakorlására. Másrészről ilyen meghatalmazás hiányában törvény erejénél fogva jogosultak lennének az érintett hozzátartozói egyes érintetti jogok gyakorlására. Mind a két esetkör vonatkozásában az érintett halálától számított ötéves objektív időbeli korlát kerülne felállításra a jogok érvényesíthetősége körében" - vázolta dr. Szűcs Bálint.

Az Infotörvény tervezett módosítása még nem került elfogadásra, így azt sem biztos, hogy bármi a fentebb leírtak szerint javasolt formában valósulhat-e meg, ha egyáltalán.

Multik kezében

A hátrahagyott adatok többnyire multinacionális online vállalatok (Facebook, Google, Twitter, Instagram, Yahoo, stb.) birtokában vannak, melyek ellentétben a kormányokkal nagyon is szabályozzák, hogy ki-mit tehet velük, és ezt a szabályozást mi magunk fogadjuk el regisztrációkor az EULA formájában. Az ilyen végfelhasználói szerződések általában szigorúan védik az elhunytak privát adatait.

A felhasználó halála esetére a Google inaktív fiókkezelőt üzemeltet, a Facebook pedig hagyatéki kapcsolattartónak nevezi a megoldását. Ezekkel az eszközökkel a hátrahagyott családtagok döntést hozhatnak arról, hogy mi történjen az elhunyt adatvagyonával. Ezek mindenesetre polgári szerződések alapján hozott intézkedések és ilyeténképp nem helyettesíthetik a törvényeket.

(Forrás: EdinboroughU, Kamaraonline, Stephenson, WP, NYT, Wikipédia Kép: Unplash)

Ez is érdekelhet:

A virtuális valóságban láthatta viszont az anya a három éve halott kislányát Az erről készült rövid dokumentumfilm egyszerre szomorú, megindító és szürreális.

A Microsoft szabadalmaztatta a Black Mirror egyik technológiáját A technológia lehetővé tenné, hogy a mesterséges intelligencia segítségével kvázi digitálisan feltámasszuk az ismerőseinket, de a Microsoft szerint egyelőre nem tervezik megvalósítani.

Közel emberi kommunikációra képes a Google chatbotja A különböző virtuális asszisztensek hosszú évek óta körülvesznek bennünket, beszélgetni mindazonáltal nem nagyon lehet velük. A helyzet szerencsére változóban van.