Nem kis összeg és nem kevés kellemetlenség sokaknak, hiszen a felújítás során a híd 18 hónapig a forgalom elől teljesen elzárt munkaterület lesz. Jelen tervek szerint a műszaki átadás-átvételi eljárás, valamint a munkálatok befejezése 2023 őszére történhet meg. Az biztos, hogy nem kis munkáról van szó: a híd közúti pályalemezét teljesen elbontják és újjáépítik, a megmaradó acélszerkezetet pedig javítják és korrózióvédelemmel látják el. Ám ez csak alapszerkezet, ezen kívül megújulnak a gyalogoskorlátok, valamint a híd kevésbé szem előtt levő, de fontos elemei is. Sőt a kőoroszlánokat is restaurálják, illetve némi történelmi kiigazítás is történni fog. Ez utóbbival kapcsolatban így ír a BKK honlapja: „A II. világháborús újjáépítéskor a pesti oldal kőoroszlánjainak talapzatán nem állították helyre gróf Széchenyi István és báró Sina György bronzcímerét, most – a megmaradt budai címerek mintájára – erre is sor kerül.” Mindezeken kívül a hidat modernizálják is, például gazdaságos és környezetbarát LED-es közvilágítást építenek ki, amely segítségével egyedi színek is megjeleníthetőek lesznek a különböző nemzeti és fővárosi ünnepek alkalmával.

Most pedig a BKK a fenti videó segítségével magyarázza el, hogy mi szükség van minderre. A videó narrátora pedig ki más is lehetne, mint az ügyben az egyik érintett: a kőoroszlán. A szobrot Marschalkó János szobrászművész készítette. A Lánchidat 1849-ben adták át, ám a négy kőoroszlánt a hídfőknél csak 1852-ben állították az őrhelyeikre. A városi legenda szerint egyébként miután valaki kiszúrta, hogy az oroszlánoknak nincs nyelve, az őket alkotó szobrász szégyenében öngyilkos lett. Ez azonban nem így történt, Marschalkó János hosszú kort élt meg, és természetes módon távozott ebből az árnyékvilágból. A legendából azonban valamennyi igaz. Tóth Béla anekdotagyűjtő a következőképp ír erről a Pesti Hírlap 1897. november 28-ai számára hivatkozva:

„Frick Jakabnak hívták, s mikor 1897 novemberében Pinkóc túladunai faluban mint öreg ember meghalt, elsiratták az újságok. Fölfedezése: hogy az oroszlánoknak nincsen nyelve, gyorsan terjedt el. Egész Pest erről beszélt, s Marschalkó János szobrász sok gúny és csúfolódás tárgya lett. Egy darabig csak tűrte, míg aztán egy este, mikor megint bosszantották, nagy haragosan azt mondja: ’No, hát fogadjunk ötszáz forintba, hogy mikor az oroszlán úgy tartja a száját, mint az én kőoroszlánjaim, nem is látszhatik a nyelve, mert mélyen lenn fekszik’. A fogadás megtörtént, és Marschalkó elvitte a barátait egy menazsériába, mely az István téren ütött tanyát, s ott aztán bebizonyította, hogy neki van igaza. Az ötszáz forintot a művész jótékony célra adta.”

Vagyis a szobrász bebizonyította, hogy abból a szögből nem is látszódhat az állat nyelve, és bár Marschalkó nem lett öngyilkos, de a gúnyolódás egy életen át bántotta. A BKK videója tehát őt is rehabilitálja némileg, hiszen miként beszélhetne egy oroszlán nyelv nélkül?

(Címlapkép/nyitókép: BKK)

További cikkek a Rakétán:

Így használhatnánk fel hatékonyabban a budapesti esővizet Az éghajlatváltozás miatt alapvetően kell újragondolnunk élettereinket, és ebbe a nagyvárosok is beletartoznak. Csizmadia Dóra, a Szent István Egyetem kutatója az esővíz kezelését/újrahasznosítását vizsgálta a magyar fővárosban.

A budapestiek több mint harmada élhet olyan háztartásban, ahol ólommal szennyezett a csapvíz A Nemzeti Népegészségügyi Központ nagyszabású felmérése alapján Budapesten mintegy 650 ezer ember élhet olyan háztartásban, ahol a megengedett határértéknél magasabb a csapvíz ólomtartalma.

Nagy siker a nagykörúti kerékpársáv, kérdés, hogy marad-e A Magyar Kerékpárosklub adatai szerint az ideiglenes kerékpársáv májusi kialakítása óta meghatszorozódott a Nagykörút kerékpáros forgalma, ami így a második legnépszerűbb kerékpáros útvonallá vált a városban. A BKK most kérdőívben kéri ki a budapestiek véleményét, hogy maradjon-e.