Részben a Magnus-hatás a felelős a focitörténelem egyik legendás góljáért, de valamire a fizikusok sem jöttek rá

2021 / 06 / 15 / Bobák Zsófia
Részben a Magnus-hatás a felelős a focitörténelem egyik legendás góljáért, de valamire a fizikusok sem jöttek rá
Isaac Newton 1672-ben éppen egy teniszmeccset nézett, mikor megszületett fejében az értelmezése a levegőben irányt változtató labda addig megmagyarázhatatlan viselkedésének. A Magnus-hatás végül Heinrich Gustav Magnusról kapta a végleges nevét és magyarázatot ad, sok más jelenség mellett, a csavart labdák irányváltoztatására is.

A Magnus-hatás, noha első látásra látszólag ellentmond Newton első törvényének, miszerint "egy inerciarendszerben minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, míg egy kölcsönhatás a mozgásállapotának megváltoztatására nem kényszeríti", valójában, természetesen, nagyon is a newtoni fizika szabályait követi, a harmadik törvény hatás-ellenhatás elvének engedelmeskedve. A Magnus-effektus megfigyelhető számos jelenségben és egyike a leggyakoribb alkalmazásainak a sport területe, többek között a focisták is ezt az érdekes fizikai hatást használják ki a sorfalat kikerülő csavart labdáikkal.

Egyike a leglátványosabb csavart labdáknak Roberto Carlos brazil balhátvéd 1997-es, franciák elleni szabadrúgása, amely 137 km/h-val repült nem egészen egyenes röppályával, de mégis egyenesen a kapuba június 3-án és amely arra inspirálta a francia fizikusokat, hogy évekig tartó laboratóriumi kísérletekkel próbáljanak meg utána járni a gól mögötti rejtélyes folyamatoknak. Több tanulmány is világot látott az ügyről, például az École Polytechnique és École Supérieure de Physique et de Chimie Industrielles közös munkája, amely szerint a rúgás különlegességét a hatalmas erő és a kaputól való viszonylag messzi távolság adta, amelyek miatt a Magnus-hatás látványosabban tudott érvényesülni.

A levegőben való hirtelen irányváltás azért történik, mert a labda pörgése miatt a két oldalán a légáram más-más irányba hat

és egy idő után az egyik oldalon sokkal jobban felgyorsul a levegő mozgása, míg a másik oldalon lassul. Ez pedig végeredményben megváltoztatja a labda eredeti ívét. A hatást nem csak a futball során, hanem teniszben, pingpongban, golfban is ki tudják használni a játékosok, sőt, a Dél-kaliforniai Egyetem magazinjának leírása szerint a golflabda kis mélyedésekkel teli külsejét direkt a Magnus-hatás felerősítésének céljával alakították ki ilyenre. Mivel a fizikai jelenséget a 17. században Newton, majd később, 1852-ben Heinrich Gustav Magnus német fizikus is pontosan leírta és megmagyarázta, ezért a francia kutatók előtt már közel sem volt ismeretlen a hatás, a vizsgálatokat inkább csak a meccsen prezentált rendkívül látványos megvalósítás inspirálta.

Azonban volt egy ember, aki két évtizeddel később kétségbe vonta a laboratóriumi kísérletek igazságát és a fizikusok elméleteit és előállt a saját magyarázatával az esetről. Roberto Carlos 2017-ben elárulta a francia L'Equipe-nek, hogy meggyőződése szerint a híres labda a szél miatt ért a kapuba, ha nincs a megfelelő, jobb irányból érkező légfuvás a stadion azon pontján, a gól sosem született volna meg.

"Szerintem egy csoda volt, mert még sosem láttam semmi hasonlót[...] Szemtanúi leszünk még hasonló góloknak, de nem ugyanilyennek. Ezek azok a dolgok, amik csak egyszer történnek meg az életben és velem ez megtörtént."

Erez Garzy, a Davidson Tudományos Oktatási Intézet munkatársa TED videóban magyarázza meg Carlos gólját és arra is választ ad, hogy vajon lehetséges-e a Magnus-hatást kiaknázva olyan módon megrúgni a labdát, hogy az bumeráng módjára visszatérjen a kiindulási pontra.

(Fotó: Getty Images/Andrij Onufrijenko)

További cikkek a témában:

Csodagólok, bizarr hajók és repülők, mind a Magnus effektus gyermekei A Magnus-effektus egy elképesztően furcsa jelenség, amit valószínűleg mindannyian láttunk már működés közben, de talán nem is tudtuk, mi játszódik épp le a szemeink előtt.
A karatetrükkök hátterében Newton törvénye áll, nem a nyers erő Fizikus-karatés tudósok utánamentek, miként képes egy ember kettécsapni a betontömböt kéztörés nélkül.
Lehet valaki szó szerint allergiás a testedzésre? Béna kifogásnak tűnhet, de akadt példa arra, hogy valakinél az edzés váltott ki anafilaxiás sokkot.


Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Így lettek a szexuális játékszerekből digitális kütyük
Lassan már senkit sem lep meg, hogy egy intim segédeszköznek legalább olyan jól kell tudnia csatlakoznia a wifihez vagy egy telefonhoz, mint a viselőjéhez, használójához.
Az óceánok mélyén mérgező tengeri nyuszik élnek
Az óceánok mélyén mérgező tengeri nyuszik élnek
A Jorunna Parva valójában egy tengeri csiga fajta, melynek kémiai vegyületeket detektáló antennái nyuszifülekre hasonlítanak. Az apró, két centiméteres élőlények étrendjüknek köszönhetően rendkívül mérgezőek és mindössze néhány hónapig élnek.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.