Platóni gondolat

A MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoportja három és fél év munkával bizonyította be Platón elképzelését, miszerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel, a Föld hexaéderekből, azaz kockákból.

Sujit Datta a Princeton Egyetem vegyész- és biomérnöke szerint Domokosék munkája a tiszta matematika, az anyagtudomány és a geológia csodás kombinációja.

A kutatócsoport tagjai Domokos Gábor mellett Török János elméleti fizikus, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszékének egyetemi docense, Kun Ferenc elméleti fizikus, akadémikus, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára és külső tag Douglas Jerolmack geofizikus professzor a Pennsylvania Egyetemről. 

Kockáké a világ

A kutatók igazolták, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek)  lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, azaz az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.

Magyar kutatók bizonyították, hogy a kutyák figyelnek a szavainkra Komoly nemzetközi sikert értek el az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a kutyák agyi aktivitásának vizsgálatával, amiről még a CNN is beszámolt. A vizsgálatok során a kutyák által ismert parancsszavakat és semmit sem jelentő halandzsát mondtak az állatoknak, az eredmény pedig tudományos áttörést hozott.

“Különleges, egyedülálló elismerés az, hogy a világ teljes idei publikációs terméséből több lépcsőben válogatva a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja munkánkat a kiemelt 10 legérdekesebb között említi. Ez nemcsak az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport sikere, hanem tágabb értelemben a magyar tudományé és az országé is, ráirányítva a figyelmet a hazai szakemberek sokszínűségére, nyitottságára és tehetségére” - mondta el Domokos Gábor.

A természetben megfigyelhető leggyakoribb folyamat az aprózódás, ezért a csoport diszkrét elemes, számítógépes modellel vizsgálta a természetben megtalálható feszültségmezőket, melyek a testek töredezését okozzák.

Rájöttek arra, hogy ezek a feszültségmezők a testeket a legtöbbször kettérepesztik és ezáltal átlagolva az eredményeket kockákat hoznak létre.

A kutatás alapján a Földön vagy azt Univerzumben bárhol fellelhető töredezett sziklák és kövek átlagos értelemben kockának tekinthetők. A kutatás anyaga még a Science podcastjába is bekerült, ahol ezen kívül csak három másik kutatással foglalkoztak.

(Forrás: BME Kép: BME)

Ez is érdekelhet:

Karikó Katalin magyar kutatónő szabadalma a Moderna és a Pfizer vakcinái mögött Karikó Katalin karrierje a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban indult, de innen elbocsátották, és végül az Egyesült Államokban kötött ki, ahol sikeres saját cége részt vett a koronavírus elleni oltás kifejlesztésében. A 65 éves biokémikus ma Philadelphiában él, és tudóstársával, Drew Weismann-nal közös szabadalmuk áll a Pfizer/BioNTech és a Moderna koronavírus vakcinái mögött.

Madárrajok mozgása ihlette a magyar kutatók drónraj-irányítási áttörését Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének kutatói azt kutatták, hogy a madárrajok miképp oldják meg a látványos, mindenki által jól ismert hihetetlen sebességű együtt-mozgással járó kihívásokat. A megoldás megtalálásával minden eddiginél több drón hasonlóan gyors, harmonikus együttes repülését sikerült koordinálni.

Magyar közreműködéssel kerülhet elő az Univerzum valószínűleg legritkább csillaga, a hiperoncsillag A CERN-ALICE együttműködésben többek között a hadronok közötti erős kölcsönhatást kutatják és nem is sikertelenül. Egy friss kutatás a szupernóva robbanások után létrejövő pulzárok nagy sűrűségű, jeges magjainak vizsgálatát segíti majd, és talán az Univerzum egyik legritkábbnak gondolt csillagtípusát is megtalálhatják végre.