Magyar kutatás a Science 2020 toplistáján

2020 / 12 / 29 / Justin Viktor
Magyar kutatás a Science 2020 toplistáján
A Science tudományos magazin idén is rangsorolta a a legérdekesebb 10 tudományos közleményt, és örömteli módon egy magyar kutatás is felkerült a listára. Domokos Gábor, a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék egyetemi tanára és szerzőtársai Platón több ezer éves sejtését igazolták.

Platóni gondolat

A MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoportja három és fél év munkával bizonyította be Platón elképzelését, miszerint a világmindenséget alkotó négy elem, a föld, a víz, a tűz és a levegő mindegyike szabályos testekből épül fel, a Föld hexaéderekből, azaz kockákból.

Sujit Datta a Princeton Egyetem vegyész- és biomérnöke szerint Domokosék munkája a tiszta matematika, az anyagtudomány és a geológia csodás kombinációja.

A kutatócsoport tagjai Domokos Gábor mellett Török János elméleti fizikus, a BME Természettudományi Kar (TTK) Fizikai Intézet Elméleti Fizika Tanszékének egyetemi docense, Kun Ferenc elméleti fizikus, akadémikus, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára és külső tag Douglas Jerolmack geofizikus professzor a Pennsylvania Egyetemről. 

Kockáké a világ

A kutatók igazolták, hogy ha véletlenszerűen választott síkokkal kellően sokszor vágunk ketté egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező testek (poliéderek)  lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre 6-hoz, 8-hoz és 12-höz tart, azaz az „átlagos alakzat” egy kocka lesz.

Magyar kutatók bizonyították, hogy a kutyák figyelnek a szavainkra Komoly nemzetközi sikert értek el az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a kutyák agyi aktivitásának vizsgálatával, amiről még a CNN is beszámolt. A vizsgálatok során a kutyák által ismert parancsszavakat és semmit sem jelentő halandzsát mondtak az állatoknak, az eredmény pedig tudományos áttörést hozott.

“Különleges, egyedülálló elismerés az, hogy a világ teljes idei publikációs terméséből több lépcsőben válogatva a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja munkánkat a kiemelt 10 legérdekesebb között említi. Ez nemcsak az MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport sikere, hanem tágabb értelemben a magyar tudományé és az országé is, ráirányítva a figyelmet a hazai szakemberek sokszínűségére, nyitottságára és tehetségére” - mondta el Domokos Gábor.

A természetben megfigyelhető leggyakoribb folyamat az aprózódás, ezért a csoport diszkrét elemes, számítógépes modellel vizsgálta a természetben megtalálható feszültségmezőket, melyek a testek töredezését okozzák.

Rájöttek arra, hogy ezek a feszültségmezők a testeket a legtöbbször kettérepesztik és ezáltal átlagolva az eredményeket kockákat hoznak létre.

A kutatás alapján a Földön vagy azt Univerzumben bárhol fellelhető töredezett sziklák és kövek átlagos értelemben kockának tekinthetők. A kutatás anyaga még a Science podcastjába is bekerült, ahol ezen kívül csak három másik kutatással foglalkoztak.

(Forrás: BME Kép: BME)

Ez is érdekelhet:

Karikó Katalin magyar kutatónő szabadalma a Moderna és a Pfizer vakcinái mögött Karikó Katalin karrierje a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban indult, de innen elbocsátották, és végül az Egyesült Államokban kötött ki, ahol sikeres saját cége részt vett a koronavírus elleni oltás kifejlesztésében. A 65 éves biokémikus ma Philadelphiában él, és tudóstársával, Drew Weismann-nal közös szabadalmuk áll a Pfizer/BioNTech és a Moderna koronavírus vakcinái mögött.

Madárrajok mozgása ihlette a magyar kutatók drónraj-irányítási áttörését Az ELTE Biológiai Fizika Tanszékének kutatói azt kutatták, hogy a madárrajok miképp oldják meg a látványos, mindenki által jól ismert hihetetlen sebességű együtt-mozgással járó kihívásokat. A megoldás megtalálásával minden eddiginél több drón hasonlóan gyors, harmonikus együttes repülését sikerült koordinálni.

Magyar közreműködéssel kerülhet elő az Univerzum valószínűleg legritkább csillaga, a hiperoncsillag A CERN-ALICE együttműködésben többek között a hadronok közötti erős kölcsönhatást kutatják és nem is sikertelenül. Egy friss kutatás a szupernóva robbanások után létrejövő pulzárok nagy sűrűségű, jeges magjainak vizsgálatát segíti majd, és talán az Univerzum egyik legritkábbnak gondolt csillagtípusát is megtalálhatják végre.


 


Áttörés az anyag egzotikus, ötödik állapotának kutatásában
Áttörés az anyag egzotikus, ötödik állapotának kutatásában
A Bose-Einstein-kondenzáció az anyag egzotikus állapota, amit korábban csak atomok használatával tudtak előállítani a kutatók.
15 km vastag, tömör gyémántréteget rejthet a Merkúr felszíne
15 km vastag, tömör gyémántréteget rejthet a Merkúr felszíne
Nagy meglepetés egy kicsi bolygótól – a felfedezés a Merkúr több furcsa tulajdonságát is magyarázhatja.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.