A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE, korábban Szent István Egyetem) gödöllői komposztáló üzemében 2020 novemberében nagyszabású kísérletbe kezdtek a kutatók, hogy megfigyeljék, hogyan bomlanak le a különféle biopolimerek, melyek a műanyag csomagolóanyagokat alkotják. A komposztáló telepen biohulladékot és műanyagokat is fel lehet dolgozni és elsősorban a helyben keletkezett hulladék újrahasznosításán van a hangsúly. Ebből később olyan anyagokat lehet gyártani, amelyek a mezőgazdaságban vagy kertészetekben hasznosíthatóak termésnövelőként, a Nébih listája szerint ebbe a csoportba tartoznak a műtrágyák mellett a különféle talajjavító készítmények vagy a növénykondicionáló termékek is.
A biopolimerekkel végzett kísérlet segít jobban megérteni azokat a folyamatokat, amelyek a polimerek lebomlása közben zajlanak és ezzel növelheti az esélyét annak, hogy a jövőben azokat a műanyagokat is újra lehessen hasznosítani, amelyek annyira bepiszkolódtak használat közben, hogy a szelektív hulladékgyűjtőkben már nem tudnak mit kezdeni vele. Ezek a csomagolások a szeméttelepeken végzik vagy elégetik őket, amely szintén a környezetszennyezéshez járul hozzá. Ez ellentmond a körforgásos gazdaság elvének, amely nem csak az újrahasznosítást jelenti, hanem egy olyan gazdasági modellt, amely maximálisan ki- és felhasznál minden erőforrást, hogy minden alkotóelem új szerepet kaphasson és a lehető legkevesebb felesleges hulladék keletkezzen.
A körkörös gazdaságot nehezen lehetne modern koncepciónak nevezni, mivel valójában egy ősi jelenség kapott új nevet, de manapság kezd egyre inkább fókuszba kerülni a hivatalos politikai célkitűzések között is. A fogyasztói társadalom fenntarthatatlan szokásairól lemondani és áttérni egy fenntartható gazdaságra már csak azért sem egyszerű, mert egyéni szinten sokszor nem érezzük azt, hogy lenne választásunk: a boltokban jóformán csak alaposan becsomagolt élelmiszerekből válogathatunk, csomagolásmentes üzletekből pedig egyelőre nincs olyan sok, különösen a vidéki városokban. A műanyag egyébként is egy olyan jól használható alapanyag, amelyet nehéz lenne teljes egészében valamilyen más anyaggal kiváltani. A reciklikálás lehet a megoldás, de a nagyon szennyezett műanyagok nem felelnek meg az újrahasznosítás feltételeinek. Ahogy azt Dr. Aleksza László, a MATE Környezettudományi Intézet egyetemi docense és a Profikomp Környezettechnika Zrt. vezérigazgatója mondja, az ipar a tiszta alapanyagokat keresi.
"Hogy az elszennyezett anyagok esetében ne kelljen a környezet számára kevésbé kívánatos égetést vagy lerakást alkalmazni, felmerült ezek komposztálási lehetősége.
Amikor ugyanis az elszennyezett csomagolóanyagot a biohulladékkal együtt szelektíven összegyűjtve aerob kezeléssel átalakítjuk komposzttá, hozzájárulunk a talajerő-gazdálkodás elősegítéséhez és végrehajtjuk a hulladék újrahasznosítását, ezzel zárva a biológiai körforgást. A komposztáláshoz azonban fontos követelmény, hogy az adott csomagolóanyagnak alkalmasnak kell lennie a mikroorganizmusok által történő lebontásra, ezzel kapcsolatban azonban még vannak nyitott kérdések és a szabványok fejlesztése is folyamatosan történik” – mutat rá a szakértő.
Azt, hogy melyik anyag milyen körülmények között komposztálható, nemzetközi minősítő szervezetek állapítják meg, de ezek a vizsgálatok a laboratóriumokban zajlanak és ez eltérhet a gyakorlatban történő megvalósítástól. Az egyetem szakemberei éppen ezért indították el a kísérletet, hogy bővítsék az ismereteket a biopolimerek szerkezetének változásaival kapcsolatban, ami később a hatékonyabb újrahasznosítás alapja lehet.
"A 2020 novemberében beállított kísérlet során összesen mintegy 70 000 kg biopolimert aprítunk le és komposztálunk egyéb biohulladékokkal összekeverve"
- mondta Alexa László - "Az anyagok szerkezeti átalakulását, a lebomlás mértékét és az esetlegesen megmaradó mikroműanyagok mennyiségét folyamatosan monitorozzuk, ami a kiindulási keverék több mint 50 százalékos biopolimer tartalma miatt világszinten egyedülálló vizsgálatnak tekinthető." Dr. Gyuricza Csaba rektor azt is kiemelte, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem számára a fenntarthatóság elősegítésével és a hulladékgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos törekvések prioritást élveznek és ezeket a szempontokat a közeljövőben várható nagyszabású fejlesztések esetében is fokozottan érvényesíteni fogják az egyetemen.
(Fotó: Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem)
További cikkek a témában:
Érvek és ellenérvek a műanyagok kémiai újrahasznosítását illetően
Egy új vizsgálat szerint a kémiai újrahasznosítás valós megoldást jelenthet a műanyagok fenntartható visszaforgatásának problémájára; egyes szakértők azonban inkább a robotok segítségére támaszkodnának, és erre minden okuk meg is van.
Vízzel égetik el a műanyagot abban az üzemben, ahol a világon elsőként bármilyen plasztikot újra tudnak hasznosítani
A szuperkritikus vízzel kezelt műanyagokat olajjá és kémiai anyagokká bontják le, az így kapott alapanyagból pedig akárhányszor lehet újra minőségi műanyagot gyártani.
Elkeserítőek a műanyagszennyezés jövőbeli alakulásáról végzett új modellszámítások
Az elemzők szerint még ha most rögtön neki is látnánk az intézkedéseknek, a környezetszennyezés miatt akkor is 710 millió tonna műanyag kerül 2040-ig a vizekbe.