Hogy a közösségi oldal mikor és milyen alapelvek szerint moderál, egyáltalán nem lényegtelen kérdés, hiszen a legfrissebb statisztikák szerint a Facebooknak több mint havi 2,6 milliárd, a szintén hozzájuk tartozó Instagramnak több mint havi egymilliárd aktív felhasználója van. Több kutatás is alátámasztotta, hogy az emberek többségének ma már a Facebook az első számú politikai információforrása, a fiatalabb korosztályok körében pedig az előnyük egészen tetemes más csatornákkal szemben. Ez az esetek többségében ugyan csak annyit jelent, hogy az emberek ma már elsősorban a Facebookon követik az általuk egyébként is preferált híroldalakat, ugyanakkor a múltban többször is bebizonyosodott, hogy a közösségi médiában sokkal könnyebb olyan álhíreket elterjeszteni, amik képesek befolyásolni az embereket - például abban, hogy kire szavaznak.

A fake newszal kezdődött minden

A Facebook moderálási elveiről szóló vita a 2016-os amerikai elnökválasztás után lángolt fel igazán, amikor sokan azzal vádolták a közösségi oldalt, hogy nem lépett fel elég erélyesen az álhírek terjesztésével szemben, így indirekt módon hatalomba segítették a republikánus jelöltet, azaz Donald Trumpot. Bár később pro és kontra is sok jogos érv elhangzott azzal kapcsolatban, hogy a Facebooknak mekkora szerepe lehetett valójában Trump megválasztásában, az elmúlt években számos botrányba keveredő közösségi oldalnak nyilván nem tenne jót, ha az őszi elnökválasztás ismét róluk szólna.

Ennek ellenére sokáig úgy tűnt, hogy a Facebook nem igazán tanult az esetből. Bár a 2016-os választások után nagy hangsúlyt fektettek az álhírek elleni harcra aminek keretében több független tényellenőrző oldallal is leszerződtek, ám Mark Zuckerbergnek még tavaly is sikerült olyan kijelentéseket tennie, ami alapján úgy tűnt, hogy a Facebook nem igazán elkötelezett az üggyel kapcsolatban. A Facebook vezérének tavalyi kongresszusi meghallgatásának (amit alapvetően a Facebook tervezett kriptovalutája, a Libra miatt hívtak össze) egyik legtöbbet idézett epizódja volt, amikor Alexandria Ocasio-Cortez arról kérdezte Zuckerberget, hogy a közösségi oldal hogyan kezeli azokat a politikai hirdetéseket, amik nyilvánvaló hazugságokat állítanak. Zuckerberg állásfoglalása, miszerint nem szűrik a politikai tartalmakat, nem kis vitákat okozott, és miközben a konkurensek egytől-egyig kihasználták a lehetőséget, hogy pozitív színben tüntessék fel magukat, a Facebook megint csak rosszul jött ki egy moderációs alapelvekről szóló ügyből.

És ez még csak a legkomolyabb botrányt kiváltó megnyilvánulásuk volt, hiszen emellett számtalan olyan eset is napvilágra került az elmúlt években, amikor a Facebook látszólag indokolatlanul távolított el tartalmakat, tiltott le oldalakat, vagy épp ellenkezőleg, nem lépett fel elég erélyesen az uszító, gyűlöletkeltő, vagy hazugságokat terjesztő oldalakkal szemben.

A testület működése dióhéjban

Ebből a szempontból már nem is annyira meglepő, hogy a Facebook a napokban  felállított egy a vállalattól teljesen független felügyelőbizottságot, ami a moderációs kérdésekben fog dönteni,

ezen döntései pedig mind a Facebookra, mind az Instagramra nézve kötelező érvényűek lesznek.

Hogy a testület valóban elfogulatlanul fog működni, azt több dolog is biztosítja. Az egyik a tagság, ami a legkülönbözőbb kulturális, vallási, politikai hátterű emberekből tevődik össze, akik között tálalunk Nobel-békedíjas emberi jogi aktivistát és volt miniszterelnököt is. A bizottság négytagú elnökségének tagja Michael McConnell, a Stanford Egyetem alkotmányjogi professzora, Catalina Botero-Marino, a kolumbiai Universidad de Los Andes jogi karának dékánja, Jamal Greene, a Columbia jogi egyetem professzora valamint Helle Thorning-Schmidt, Dánia korábbi miniszterelnöke.

A mi szempontunkból ennél is érdekesebb, hogy az egyelőre húsztagú tanácsba bekerült Sajó András is, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a CEU jogi karának alapítója, aki korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának alelnöki tisztségét is betöltötte.

Sajónak igen fontos szerepe lesz a bizottságban, hiszen az egész kontinenst mindössze ketten képviselik Helle Thorning-Schmidttel, igaz, a bizottság a tervek szerint a jövőben a duplájára, negyven fősre fog bővülni.

Az elnökség tagjai szerdán a The New York Timesban jelentettek meg egy közösen jegyzett cikket, amiben röviden ismertetik a testület működésének alapelveit. Ebben azt írják, hogy a legfontosabb kérdésekben, többek között gyűlöletbeszéddel, zaklatással és az emberek személyiségi jogaival kapcsolatos kérdésekben fognak döntéseket hozni, ami mind a Facebookra, mind az Instagramra kötelező érvényű lesz.

A bizottság honlapján tételesen is felsorolják, hogy milyen területeken van beleszólásuk a közösségi oldal működésébe, így többek között utasíthatják az oldalt bizonyos tartalmak eltávolítására vagy engedélyezésére és értelmezhetik a Facebook közösségi irányelveit is.

"Mindannyian függetlenek vagyunk a Facebooktól. És mindannyian elkötelezettek vagyunk a véleménynyilvánítás szabadsága mellett az emberi jogok nemzetközi normáinak keretei között. Döntéseinket ezen alapelvek, valamint azok a Facebook felhasználóira és a társadalomra gyakorolt hatásai alapján fogjuk meghozni, tekintet nélkül a vállalat jó hírére, gazdasági vagy politikai érdekeire."

- írják a tanács elnökségi tagjai a The New York Timesban. A függetlenségük legfontosabb biztosítéka a bizottság működéséhez szükséges 130 millió dolláros költségvetés, amit a Facebook egy külön erre szolgáló alapban helyezett el, így azt akkor sem tudják visszahívni, ha nem elégedettek a bizottság működésével. A tanács a tagjait három évre választja, egy tag pedig legfeljebb három cikluson keresztül lehet a bizottság tagja. Az elnökség tagjai azt ígérik, hogy a tanács működése teljesen transzparens lesz, aminek része, hogy minden döntésüket azonnal nyilvánosan is közzéteszik. Ezeket a döntéseket a Facebooknak hét napja lesz végrehajtani.

A felhasználók is terjeszthetnek be ügyeket

A bizottság elé bárki, így a felhasználók is beterjeszthetnek ügyeket, valamint maga a Facebook is kérheti egy-egy ügy felülvizsgálatát. A felhasználók kezdetben csak olyan ügyekben kérhetik a testület állásfoglalását, amikor a Facebook véleményük szerint jogtalanul távolított el valamilyen általuk közzétett tartalmat, de a későbbiekben arra is lehetőségük lesz, hogy olyan tartalmakat is a bizottság elé terjesszenek, aminek szerintük nincs helye a közösségi oldalon. Az elbírálásra szánt ügyeket egy több tagú testület fogja megvizsgálni, a döntésükről pedig a bizottság egésze fog szavazni, mielőtt az "jogerőre" emelkedik.

Azzal természetesen az elnökség tagjai is tisztában vannak, hogy nem lesz idejük minden egyes üggyel foglalkozni, ezzel kapcsolatban úgy fogalmaznak, hogy azokat az ügyeket fogják vizsgálni, amelyeknek "hatásuk van a valódi világra, fontos a társadalmi megvitatásuk és kérdéseket vetnek fel a Facebook jelenlegi irányelveivel kapcsolatban".

A cikkben néhány konkrétabb példát is felsorolnak, hogy milyen ügyek kerülhetnek a tanács elé. Ilyenek például azok az esetek, ahol meg kell húzni a határvonalat a szatíra és a gyűlöletbeszéd között, a tragikus események utáni grafikus tartalmak terjedése vagy amikor arról kell dönteni, hogy a közéleti szereplőkről készült manipulált tartalmaknak más elbírálás alá kell-e esniük, mint az egyéb tartalmaknak.

(Fotó: Kevin Wolf / AP images for AVAAZ, Getty, EUI/Flickr)