A Beth Sapiro vezette csapat a gyapjas mamut legközelebbi, ma is élő rokonának, az ázsiai elefántnak a DNS-ét hasonlította össze a mamutok genetikai anyagával, ezáltal pedig sikerült azonosítaniuk azokat a géneket, amelyek a mamutok jellegzetes tulajdonságaiért, például szőrzetükért és zsírrétegükért felelősek. Az azonosított géneket ezután egérembriókban módosították, így olyan egereket hoztak létre, amelyek magukon hordozzák a gyapjas mamutok jegyeit.
— Colossal Biosciences® (@colossal) March 4, 2025
A kutatók többek között az FGF5 gént változtatták meg, amely a szőrnövekedési ciklusokat szabályozza, ezáltal az egerek a hagyományosnál sokkal hosszabb szőrzettel rendelkeznek. A videón az is jól látható, hogy az egerek bundája sokkal világosabb is a megszokottnál; ennek oka, hogy a kutatók az MC1R gént is módosították, amely a melanin termelését irányítja. Bár az eredmények kétségkívül látványosak, azt egyelőre nem tudni, hogy mindez közelebb vihet-e egy valóban mamutszerű élőlény "kifejlesztéséhez" - nem tisztázott például, hogy a külső jegyek megváltozásával együtt az egerek hidegtűrő képessége is javult-e, ami egy mamut esetében elég fontos tulajdonság.
Emiatt a kísérletet több kutató is erősen bírálta; Robin Lovell-Badge, a londoni Francis Crick Intézet genetikusa azt hangsúlyozta, hogy az eredmények csak esztétikai változásokat mutatnak be, de sem az nem derül ki belőlük, hogy az egerek rendelkeznek-e mamutszerű tulajdonságokkal, sem pedig az, hogy a módosított gének hogyan működnének nagyobb állatokban, például elefántokban.
A Colossal Biosciences terveit ezen túlmenően is számos kritika éri, hiszen sok tudós azon a véleményen van, hogy a kutatók a lehetséges negatív következményekre fittyet hányva "istent játszanak", a kihalt állatok feltámasztása helyett pedig inkább a meglévő veszélyeztetett fajok védelmére kéne koncentrálni. A Colossal ezzel szemben azt állítja, hogy a gyapjas mamut feltámasztása nagyon is hasznos lenne az élővilág számára, hiszen az állatot a természetes élőhelyére, vagyis az észak-amerikai és szibériai tundrára visszatelepítve segíthetne lassítani a talaj erózióját és a permafroszt olvadását, így pedig jelentős pozitív hatást gyakorolhatna az arktikus ökoszisztémára.
(Futurism, Borítókép: Colossal Biosciences)
