Már Jules Verne is az 1870-es Utazás a hold körül c. regényében az oxigén éltető hatásáról fantáziált: „Hát még hogyha nemcsak az összejövetelek közönségét, hanem az egész népet telíteni lehetne oxigénnel - milyen fürgén működnének a hivatalok, milyen eleven lenne mindenütt az élet! Egy hanyatló nemzetet az oxigén talán nagy és erős nemzetté tenne. Van néhány állam a mi vén Európánkban, amely jól tenné, ha egészsége érdekében oxigénkúrát kezdene." 

Az oxigénbárok azóta a világ több pontján is megnyitottak, oxigénnel dúsított vizet is lehet már kapni, de India, egyike a legtoxikusabb levegőjű országoknak, ahol nem csak divatból, hanem komoly egészségügyi okokból is szükség lenne lépéseket tenni a lakók megmentése érdekében, csak most kezd felzárkózni.

Tudsz adni egy slukk oxigént? Most kifogytam, de ugorjunk be az Oxygén Bárba!

Most már az indiaiak sem csak snassz koktél vagy steak-bárokba járhatnak, egy szippantás friss levegőre is beugorhatnak bármikor a Select CityWalk Mall-nál található bárba. Belülről a neon-világítású hely valóban egy koktél bárra emlékeztet, csakhogy italosüvegek helyett oxigénpalackok sorakoznak az asztalon. A megszokott 21% oxigéntartalmú levegő helyetti 95%-os esszenciát oxigén-koncentrátorokkal nyerik ki, mely egy molekuláris szűrőn keresztül szétválasztja a nitrogént és egyéb atmoszferikus gázokat.

A koktélba kevert eukaliptusz, menta, levendula, vanília, fahéj vagy cseresznye aroma, melyek tiszta illóolajokból származnak, nem csak marketingcélokat szolgálnak, aroma-és egészségterápiás hatásúak. Az eukaliptusz, úgy, mint a cukorkáknál, tisztítja a torkot, a vanília nyugtató hatású. Egy kezelés 15 percig tart, miközben a személyzet ellenőrzi, hogy minden rendben van e, hiszen az esetleg tüdőbetegségekben szenvedő emberek számára orvosi felügyeletet igényelne a terápia. Az ára 299 rúpia, vagyis 1300 forint, de a delhi-i lakosoknak megéri fizetni, olyannyira, hogy nemsokára nyílik a következő bár a reptér közelében.

A rizs az oka mindennek (és a forgalom)

Az indiai légszennyezettségnek többek szakértők szerint, a legrosszabb fázisa 2009-ben kezdődött, ekkor lépett életbe a Punjabi Felszín Alatti Vizek Védelmi Törvénye , mely az ország ivóvízkészletét fenyegető, mértéktelen mezőgazdasági öntözésnek próbált gátat szabni. A törvény értelmében az addig kétfázisú rizs-szüretelés első, tavaszi fázisát késleltették, hogy a megérkező monszun-esőkből lehessen fedezni az öntözéshez szükséges készletet. A terv bevált, csakhogy az elcsúszott, októberi szüretelés nem sok időt hagyott a gazdáknak, hogy előkészítsék a talajt a következő évi ültetetéshez, így a szegényebb kistermelők a lehető legolcsóbb megoldáshoz nyúltak, a talaj felégetésével szabadulnak meg a földben maradt csonkoktól. Az égő rizsmezők füstje, keveredve az elképesztő indiai autó-forgalom szmogjával és ipari és háztartási kibocsátással, olyannyira toxikus légkört hoz létre, hogy egy nap Delhiben felér 50 cigaretta elszívásával. A WHO 2018-as statisztikája szerint a világ 12 legszennyezettebb városából 11 Indiában található. Kétes dicsőség, főleg, hogy ez 2,5 millió ember idő előtti halálához, összességében pedig 3 évvel kevesebb várható élettartamhoz vezetett.

A szennyezés megállítására vannak hivatalos, kormányszintű kísérletek, Narendra Modi, India elnöke az ENSZ klímavédelmi konferenciáján ígéretet tett, hogy a megújuló energiatermelést megkétszerezik, 2022-re a mostani 175 gigawattról 450 gigawattra állnak át. A közlekedésben is bevezették a páratlan napos forgalom-elosztási módszert, a rendszámtábla alapján ritkított autó-forgalom azóta csökkent ugyan, de nem eléggé, a föld-égetés elleni törvény sem hozott nagy eredményeket a mezőgazdasági kibocsátásban, az iparvállalatok pedig egymást figyelik, hogy ki csatlakozik előbb a hatalmas anyagi teherrel járó zöld-szabályok elfogadásához, mindenki udvariasan a másikat engedné inkább előre, hogy tanuljon a károkon.

Így már érthető, miért akarnak inkább lakossági-szinten tenni valamit, és máris kevésbé tűnik őrültségnek az a csekélyke 1300 forintnyi kiadás negyedóra idegnyugtató friss levegőért. Végül is a szmoggal ellentétben, legalább ártani nem árt.

(Forrás: Vox, Conde Nast Traveller, Fotó: wikimedia commons, Flickr/alexgraves)