A beszámolók szerint ugyanis a technológiában érdekelt cégek máris gőzerővel dolgoznak olyan algoritmusokon, amelyek maszkban is képesek azonosítani az embert, többen közülük pedig már elő is álltak a saját megoldásukkal. A Cnet beszámolója szerint ezek a cégek a jelenlegi helyzetet nem tragédiaként élik meg, hanem inkább egy lehetőségként arra, hogy megerősítsék a pozíciójukat a piacon.

Nem meglepő módon az első ilyen megoldások Kínából származtak, ahol nem csak a hatóságok üzemeltetnek kiterjedt megfigyelőrendszert, de az emberek sokszor még a fizetéshez vagy új mobiltelefon vásárlásához is az arcazonosítást használják. Egy kínai cég már március elején bejelentette, hogy sikerült olyan szoftvert fejleszteniük, ami maszkban is képes azonosítani az embereket, az utóbbi időben pedig több európai és amerikai cég is hasonló eredményekről számolt be.

A Facebook például már a COVID-19 járvány előtt is dolgozott rajta, hogy napszemüvegben és kalapban lévő embereket is képesek legyenek arcfelismeréssel azonosítani, a Cnet beszámolója szerint pedig hozzájuk csatlakozott már többek között a SAFR és a Facewatch nevű cég is. Utóbbi azt állítja, hogy pusztán a szemük és szemöldökük alapján képes azonosítani az embereket.

Megbízhatatlan technológia

Ahogy arra az Inputmag is felhívja a figyelmet, ezek a fejlemények viszont nem kicsit aggasztóak. Az arcfelismerő technológia még ideális esetben is meglehetősen könnyen tévedhet, a SkyNews információi szerint például a londoni rendőrség által használt arcfelismerő rendszer mindössze az esetek 19%-ában adott megbízható eredményt. Amerikai felmérések is azt bizonyítják, hogy az ilyen technológiák még maszk nélkül is könnyen félreazonosítják az embereket, ez az arány pedig az afroamerikaiak körében különösen nagy. Hogy ez mekkora problémákat okozhat, azt nem nehéz belátni, hiszen az ilyen algoritmusokat elsősorban a bűnüldöző szervek használják arra, hogy a segítségükkel beazonosítsák az elkövetőket.

A félreazonosítás lehetősége még fehéreknél is elég gyakori, az ACLU által az Amazon arcfelismerő programjával elvégzett felmérésben például az algoritmus a kongresszus 28 tagját azonosította rosszul. Bár a SAFR szerint a saját méréseik alapján az ő algoritmusuk 93,5%-os pontossággal azonosítja a maszkot viselő embereket, ám ők is elismerik, hogy ez csak ideális körülmények között, nagy felbontású fotók esetén igaz, ami a valóságban a legritkább esetben áll rendelkezésre.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az arcfelismerő programoknak ez a képessége minket egyelőre kevésbé érint. Az országgyűlés tavaly decemberben szavazta meg a rendőrségi törvény módosítását, ami alapján a rendőrök arcazonosítást is használhatnak, ez viszont csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor valaki nem tudja vagy nem akarja igazolni a személyazonosságát az igazoltatás során. Európában az Algorithmwatch felmérése alapján egyébként legalább tíz országban használják a bűnüldöző szervek az arcazonosításnak valamilyen formáját, de valós idejű arcazonosítással egyelőre kevés országban kísérleteznek. Ezek az országok Nagy-Britannia és Olaszország.

Az arcfelismerő technológia használatát régóta komoly viták övezik, emberi jogvédő szervezetek több alkalommal is figyelmeztettek arra, hogy a technológiával legalább olyan könnyű visszaélni, mint amennyire hasznos lehet, ha megfelelően használják. A visszaélésekre jó példa a Clearview AI körül januárban kirobbant botrány, amikor kiderült, hogy az amerikai cég az érintettek megkérdezése nélkül, a közösségi médiából származó több milliárd fotóból épített fel egy minden eddiginél nagyobb adatbázist, ezt az adatbázist pedig a bűnmegelőző szervek mellett magáncégeknek (többek között telefontársaságoknak, üzletláncoknak, bankoknak) is a rendelkezésére bocsátották.