„ Egy katonai kiber rendszer alkalmazása a polgárok biztonságának megóvása érdekében, innen visszatekintve, valóban egy korát megelőző elképzelés volt.”- írta Wang Pengda, a Kína Elektronikai Technológiai Vállalat (C.E.T.C.) mérnöke egy hivatalos blogposztban. Az állami finanszírozású vállalat a gyártója és fő beszállítója annak a mindent átfogó, mindent látó, mindenkit ellenőrző rendszernek, melyet Kína Hszincsiang tartományban épített ki.

Azt a kormány sem titkolja, hogy a megfigyelés fókuszában az ujgur kisebbség áll,

a rendszer eredeti kiindulópontja az elmúlt évek muszlimok által elkövetett terrorista cselekményeinek megfékezése és a béke megteremtése volt. Azonban, ahogy a helyi ujgurok, a helyszínen nyomozást folytató New York Times vagy BBC ripotortereinek, illetve a különféle emberjogi szervezetek egybecsengő beszámolóiból kiderül, a rendszer valódi célja a muszlim kisebbség totális kontroll alatt tartása.

Az állam minden évben több milliárd dollárnyi összeget fektet a high-tech megfigyelés és az ezt üzemeltető rendőrségi állomány kiépítésébe. A fő teszthelyszínen, Hszincsiang Ürümcsi nevű városában az ujgurokat összesen tízezer ellenőrzőponton állíthatják meg a hatóságok, miközben a Han kínaiakat vagy a külföldi turistákat, illetve a kormány szolgálatában álló ujgurokat továbbintik. Az ellenőrzésen arcszkennelés után, papírjaik bemutatásával mehetnek tovább, ha erre engedélyt kapnak és nem terelik őket valamelyik átnevelő táborba. De ugyanígy, csak személyazonosság igazolásával lehet kést, gázolajat, telefont, számítógépet, vagy akár cukrot vásárolni. Mindezek a tevékenységek pedig regisztrálva vannak és mennek egyenesen a rendőrség adatbázisaiba.

Egy holland internetbiztonsági cég, a GDI Alapítvány szakembere, Victor Gevers egy jelszóval nem védett, a SenseNets által üzemeltetett bázisban Ürümcsi 3.5 millió lakosából 2.5 milliónak arcfelismerő kamerák által készített fotóját és személyi igazolvány másolatát találta meg.

A bizonyítékok szerint az ellenőrzőpontokon 24 óra leforgása alatt mintegy 6 millió személyes adatot gyűjtöttek be.

De nem csak a lakcímet és nevet kell személyazonosítás alatt érteni. A rendszer a hatalmas információs bázisból pillanatok alatt előkeresi egy ember egész múltját: tanulmányi eredményeit, családi kapcsolatait, szállodákba, internetkávézókba való bejelentkezéseinek történetét.

A kommunista kormány még 1949-ben vette át a terület ellenőrzését, és mindig is ferde szemmel nézett a tartomány lakosságának nagyobb részét alkotó ujgur illetve muszlim kisebbségre. A magukat inkább a törökökhöz közelebb állónak valló csoport függetlenségi törekvései, a Han kínaiakkal való ellentétek kiéleződése és a terroristacselekmények nem segítették a bizalom kiépülését. Hszi Csin-ping elnök 2012-es színrelépésekor pedig meghirdette a totális, terrorizmus elleni harcot.

2018-ban a Közbiztonsági Minisztérium, a legfőbb rendőrügynökség, két programot indított: a Skynetet és a Sharp Eyes-t. Mindkettő (a Skynet elsősorban a városokban, a Sharp Eyes a vidéken) az egész országra kiterjedő, tervek szerint 400 millió, arcfelismerő szoftverrel ellátott kamerával dolgozó rendszer.

De Hszincsiang a minta a többi régió számára is. Az itteni rendszert eszközökkel ellátó startupok között van a Hikvision, melyet Amerikában hét másik céggel egyetemben, októberben feketelistára helyezett a Trump adminisztráció, a muszlim kisebbséget érintő bánásmód megtorlása céljából. A Hikvision kifejezetten „kisebbség-felismerő” rendszerrel ruházta fel szoftvereit. A mesterséges intelligencia, analizálva a több millió begyűjtött képet, könnyedén megtanulta szelektálni a bőrszín vagy a kínaiaktól igen eltérő arcvonások alapján az ujgurokat. Egy másik beszállító, a CloudWalk honlapján a következő hirdetést lehetett látni: „Ha eredetileg egy ujgur él a szomszédságában és húsz napon belül hat másik ujgur felbukkan, a rendszer automatikusan értesíti a hatóságokat.” A többi ellátó, például a SenseTime vagy a Magvii elmondása szerint kereskedelmi és nem politikai célokat támogatnak, és nem is voltak tisztában azzal, hogy technológiájukat profilozásra használják. Azonban az olyan terméknevek, mint a FireEye, SkyEye vagy DragonflyEye mostmár nem csengenek túl jól az etnikum számára.

A tartomány egy másik városában, Kasgarban, más módszerrel dolgoznak a hatóságok, DNS-, ujjlenyomat-, és vérmintákat, hangfelvételeket, írisz-fotókat gyűjtenek, de a szomszédi besúgó rendszer is működik.

De ez csak a rendőrállam jól látható, mindenki számára ismert része. A hatóságok élnek a lehetőséggel, hogy az országban már jóformán mindenki rendelkezik okostelefonnal, hiszen a fizetést még a piacon is QR kóddal oldják meg, és időnként utasítják a lakosságot, hogy bizonyos applikációkat, például a Clean Net Guardot vagy a C.E.T.C. által Android operációs rendszerekre írt appokat telepítsék a telefonjaikra, hogy a gyanús tartalmakat és tevékenységeket megfigyelhessék. A Human Rights Watch emberjogi szakértői analizálták a programokat és felfedezték, hogy elég ha valaki:

• hosszabb ideig külföldön tartózkodik
• nem a megszokott mennyiségű elektromos áramot használja
• néha a hátsó ajtón távozik
• egy ideig nem használja a telefonját

ahhoz, hogy a gyanús személyek listájára felkerüljön. Maya Wang, a Human Rights Watch Kína szakértője szerint:

„A kormány erejének lenyomatát tükrözik ezek az applikációk[…] A rendszer arra van programozva, hogy homályos, széles körből merített magatartásformákat, melyek máshol teljesen legálisnak számítanak, a gyanúsítás alapjává tegyék.”

A New York Times értesülései szerint a következő cél az országból megszökő, külföldön menedéket kereső ujgurok behálózása. A Kínában népszerű WeChat appot felhasználva érik el, hogy a külföldön élők visszatérjenek. Az állam által szponzorált hackerek pedig az iPhone vagy Android használókat célozzák. Steven Adair, az amerikai Volexity biztonsági cég elnöke szerint, mivel a hszincsiangi ujgurok ritkán használnak iPhone-t, a hackelések kifejezetten a külföldiek megfigyelésére irányulnak.

„Kína kiterjeszti a digitális megfigyelési rendszerét a határain túlra is”- mondja – „Úgy tűnik tényleg a diaszpórák nyomába eredtek.”

Ezt a feltevést támaszthatja alá az a nemrégi eset, mikor a Google biztonsági szakemberei felfedezve az iPhone-ok sebezhető pontjait, észrevették, hogy a malware-ek csak bizonyos oldalak látogatóit fertőzték meg és, noha a Google nem adta ki az oldalak listáját, az Apple nyilvánosságra hozta, hogy ezek között legalább egy tucat ujgurokkal foglalkozó site-ot is találtak. A kínai hackerek az elmúlt évtizedben, magukat a New York Times vagy az Amnesty International munkatársainak kiadva a Dalai Láma és a Tibeti Parlament tagjainak személyes irodáinak nyilvántartásához is szereztek hozzáférést. A nekik küldött e-mailek gyakran rosszindulatú programokat tartalmaztak a csatolmányokban. Lobsang Gyatso a TibCERT titkára elmondta:

„Privát telefonszámokat is megszereztek, köztük olyat is, ami nem volt online regisztrálva. Tudták, hogy kik ők, hol vannak az irodáik, mivel foglalkoznak.”

A hszincsiangi rendszer olyan népszerű Kínában, hogy más tartományokból is érkeznek ide rendőrségi képviselők, hogy megtekintsék a kamerarendszer technológiáját vagy az algoritmusok működésének titkait. Hszincsiang high-tech rendőrsége „olyan dolog, amit mindnyájunknak alaposan tanulmányozni kell” – jelentette ki Zhang Ping, egy terroristaellenes szervezet tisztje. Ugyan a technika még időnként vesztésre áll az elemekkel szemben, esős, ködös vagy poros időben akár 20% is lehet az arcfelismerő program hibaaránya, de a modern technika, az 5G rendszer, a mesterséges intelligencia és big data kombinációjával folyamatosan fejlődik a rendszer.

„Nem csak passzív megfigyelők vagyunk az MI történetében. Az értékek, melyek az MI jövőjéről szőtt víziónkat alátámasztják, önbeteljesítő jóslattá válhatnak” – mondta egy kínai mesterséges intelligencia szakértő a New York Times riporterének.

A jövőről szőtt víziók azonban az ujgur kisebbség számára valószínűleg nem a mostani állapotokat jelentik. „Nem hiszem, hogy túlzó lenne kijelenteni, hogy ez alapvető egzisztenciális fenyegetést jelent a demokrácia számára” - mondja Jonathan Frankle, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) mesterségesintelligencia-kutatója – „Ha egyszer egy ország ilyen autoritatív modellt vezet be, felhasználhatja ezt a szabályok és gondolatok kényszerítésére, sokkal alaposabban, mint az 70 éve a Szovjetunióban elképzelhető volt. Ez egy sürgős krízishelyzet és mi alvajárók módjára belesétálunk.” Nem mindenki ért azonban egyet ezekkel a véleményekkel. Hsziang tartomány egyik lakosa, Li Hong-mej szerint:

"A kínaiak nem törődnek sokat a privát szférájukkal. Inkább biztonságot akarnak. Még mindig nincs elég kamera, többre lenne szükségünk."

Nagy Britannia kínai nagykövete, Liu Hsziao-ming véleménye is az, hogy a Nyugat teljesen félremagyarázza az eseményeket. Szerinte a módszerek segítenek megvédeni a lakosságot, hiszen az elmúlt három évben nem volt terroristacselekmény Hszincsiangban. "A régió társadalmilag stabil, az emberek itt boldog életet élnek (...) Egyesek nyugaton a tények teljes figyelmen kívül hagyásával, vadul támadják Kínát, de ezt azért teszik, hogy mentségük legyen Kína belügyeibe beavatkozni, hogy felborítsák a terroristaellenes erőfeszítéseinket és megakadályozzák az ország stabil fejlődését."

(Forrás: The New York Times Fotó: Getty, Pixabay, Wikimedia Commons)