Már egy kurzort is tud mozgatni a gondolataival az első Neuralinkkel ellátott ember

2024 / 02 / 22 / Bobák Áron
Már egy kurzort is tud mozgatni a gondolataival az első Neuralinkkel ellátott ember
Elon Musk cége januárban ültette be az első páciensbe az implantátumot, ami kétirányú kommunikációt tesz lehetővé az emberi agy és a számítógép között.

A cég alapítója néhány napja az X-en tartott élő beszélgetésben osztott meg friss információkat a beavatkozásról - írja a Reuters. Musk szerint a beteg teljesen felépült a beültetés után, mostanra pedig már arra is képes, hogy pusztán a gondolatai segítségével irányítson egy számítógépes egeret. "Most megpróbálunk annyi gombnyomást összehozni gondolatok segítségével, amennyit csak tudunk" - tette hozzá.

Ahogy korábban arról többször is írtunk, a Neuralink egy agy-számítógép interfész, amely kétirányú kommunikációt tesz lehetővé az emberi agy és a hozzá vezetékekkel kapcsolódó számítógép között. Ehhez a páciens koponyáját felnyitva egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett sebészeti robottal egy chipet ültetnek be közvetlenül az agyba, amely 1024 hajlékony elektróda segítségével képes érzékelni a neuronok elektromos jeleit, majd ezeket továbbítja a számítógépnek, ami lefordítja a jeleket. A Neuralink a jelenleg zajló klinikai tesztekhez olyan betegeket keresett, akik gerincvelő-sérülés vagy amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) miatt nem tudják mozgatni a végtagjaikat - náluk a chipet a motoros funkciókért felelős agyterületre ültetik be, így a számítógép képes érzékelni, hogy milyen mozdulatot szeretnének elvégezni.

Musk szerint a Neuralink a jövőben ennél jóval szélesebb körben is használható lesz, többek között olyan betegségek is kezelhetőek lesznek a segítségével, mint a depresszió, a skizofrénia, az autizmus vagy az elhízás. Ahogy az üzletember korábban többször kifejtette, az agy-számítógép interfész hosszú távon nem csak betegségek gyógyítására lesz használható, de például arra is, hogy "szuperlátást" biztosítson az embereknek, információkat töltsünk fel az agyunkba tanulás nélkül, vagy épp ellenkezőleg, egyfajta biztonsági mentésként másolatot készítsünk a tudatunkról. Musk korábban azt is hangsúlyozta, hogy a Neuralinkkel a végső célja, hogy egyfajta szimbiózist hozzon létre a mesterséges intelligencia és az emberek között, ugyanis szerinte az AI komoly egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre, amit csak ezzel a módszerrel lehet elkerülni.

Az agyunkba juttatott nanorobotokkal egyszer talán a teljes tudatunkat lementhetjük és átélhetjük mások érzéseit De előtte még gyógyíthatóvá tehetünk velük olyan súlyos betegségeket, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór vagy akár a poszttraumás stressz szindróma - mondja Nuno Martins, az UC Berkeley kutatója, akivel a Brain Bar konferencián beszélgettünk az agy-számítógép interfészek jövőjéről.


Wigner Jenő, a fizikus, aki megteremtette a nukleáris mérnöki tudományokat
Wigner Jenő, a fizikus, aki megteremtette a nukleáris mérnöki tudományokat
A legendásan udvarias tudós neve talán nem a legismertebb a Manhattan terv résztvevői közül, de hatalmas szerepet játszott az az első atommáglya, az első vízhűtéses, plutónium generáló reaktor létrehozásában és a tudomány számos területen hagyott hosszú időre szóló nyomot.
Egész Európából gyűltek össze résztvevők, hogy változtassanak a női vezetői helyzeten
Egész Európából gyűltek össze résztvevők, hogy változtassanak a női vezetői helyzeten
Nincs elég női vezető - egy különleges akadémia változtathat a helyzeten.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.