Bár vakcináról beszélünk, fontos megjegyezni, hogy az mRNA-4157/V940-et nem a betegség megelőzésére, hanem a kezelésére fejlesztették ki. A Moderna reményei szerint a most zajló klinikai kísérletek igazolni fogják, hogy a vakcina hatásos a melanóma, vagyis a bőrrák legvégzetesebb változatának kezelésére.
A daganatos betegségek esetében a problémát az okozza, hogy az immunrendszer nem ismeri fel a fertőzött sejteket, így védekezni sem tud ellenük. A legtöbb kidolgozás alatt álló kezelési mód ennek megfelelően arra irányul, hogy valahogy megtanítsák a szervezetnek felismerni a rákos sejteket, aminek köszönhetően az immunrendszer már magától kisöpri a betegséget. Ahogy arról az Inhabitat beszámolt, a Moderna kutatói ennek érdekében a mutálódott melanóma sejtekből vesznek mintát, majd génszekvenálás segítségével azonosítják azokat azokat az antigéneket, amelyekre az immunrendszer reagál. Ezt követően létrehoznak egy teljesen személyre szabott vakcinát, amely arra ösztönzi a szervezetet, hogy vegye fel a harcot a daganattal.
A jelenlegi klinikai kísérletben összesen 157 beteget kezelnek, akik közül néhányan a Moderna vakcináját és a Merck gyógyszergyártócég immunterápiás készítményét, a Keytrudát kapják, míg bizonyos betegek csak a második fajta kezelést. A várakozások szerint az első adatok az év végére fognak rendelkezésre állni, és ezekből már tisztán kiolvasható lesz, hogy mennyire hatékony a Moderna vakcinája.
A Moderna az mRNS-vakcinákat a jövőben számos más területen is használná, többek között már az ugyanilyen hatásmechanizmussal működő HIV-vakcinával is a klinikai kísérletek fázisában tartanak. A koronavírus-vakcináját a Pfizerrel együtt kifejlesztő német BioNTech szintén dolgozik a saját mRNS-alapú rákvakcináján, a vállalat alapítói a BBC-nek október közepén úgy nyilatkoztak, hogy az embereken is alkalmazható oltás valamikor 2030 előtt készülhet el.
(Borítókép: Getty Images)