Habár a HIV-vírus ma már nem az az egyértelmű halálos ítélet, mint korábban, de továbbra is kialakulhat tőle az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome/szerzett immunhiányos tünetegyüttes) nevű, élethosszig tartó, és egyre komolyabb tüneteket öltő betegség, amire nincs igazán hatásos gyógymód. A Moderna szerint jelenleg körülbelül 38 millió embert fertőzött meg a HIV a világon, és évente kétmillió új fertőzés történik, míg éves szinten körülbelül 690 ezer ember hal bele a fertőzés okozta komplikációkba. Ráadásul a betegség megterheli mind a gazdaságot, mind az egészségügyi ellátórendszert is: 2000 és 2015 között 562 milliárd dollárt költött az emberiség globálisan az ellátásra, kezelésre és a prevencióra.

Elég nagy szó tehát, hogy még ezen a héten (sőt akár a mai napon, augusztus 19-én) elindul a Moderna HIV-vakcinájának embereken végzett első tesztelési fázisa. Ez egyébként az első mRNS-alapú, kifejezetten a HIV-vírusra fejlesztett vakcina, amely egy ilyen tesztig eljutott. A tesztre 56 felnőtt (18-50 év közötti) jelentkezőt várnak, akik nincsenek megfertőzve a vírussal. Ez a mostani teszt még nem úgynevezett vak teszt, tehát mindenki tudni fogja, hogy mivel oltották be, mivel jelenleg még azt vizsgálják, hogy maga a vakcina biztonságos-e, valamint kivált-e egy általános immunválaszt. Az első fázis várhatóan 2023 májusában zárul le, és ha minden rendben, akkor ezt követheti a második és a harmadik fázis, amelyek alatt már azt vizsgálják, hogy mennyire képes az oltás megelőzni a HIV-vírussal történő megfertőződést a szélesebb populációban. A vakcina fejlesztéséhez a Modernán kívül hozzájárult az International AIDS Vaccine Initiative (IAVI), valamint a Bill and Melinda Gates Foundation (BMGF) is.

A HIV elleni védőoltás itt toporog már a küszöbön A már most rendkívül sikeres módszer további fejlesztését épp az az mRNS-technológia pörgetheti fel, amely a Covid19 miatt került kifejlesztésre.

A szóban forgó vakcina, az mRNA-1644 ugyanarra az mRNS-platformra épül, mint a vállalat Covid-vakcinája, amely egyike a világjárványra kifejlesztett és globálisan mindenhol engedélyezett mRNS-alapú oltásoknak (a másik a Pfizer-BioNTech közös fejlesztése). A Moderna vezérigazgatója, Stéphane Bancel januárban úgy nyilatkozott, hogy a járványidőszak, a 2020-as év bár teli volt nehézségekkel az egész társadalom számára, a cég ebben az időszakban nagyon sokat megtudott az mRNS-alapú vakcinákról. A Covid-vakcina sikere után pedig rátértek több mRNS-alapú oltás fejlesztésére is, ezek egyike célozta tehát a HIV-vírust, de ezen kívül még fejlesztenek vakcinát a szezonális influenzát okozó vírusra, valamint a Nipah vírusra is. A mostani fázisban a HIV-vakcina egy másik verzióját is tesztelik, ez az úgynevezett mRNA-1644v2-Core.

Korábban több vakcinát is próbáltak a HIV-vírusra fejleszteni, de ezek nem csak hatástalannak bizonyultak, de még veszélyesek is voltak. Mivel azonban az mRNS-vakcinák nem tartalmaznak sem vírust, sem vírusrészletet, így ezek valószínűleg biztonságosabbak. A vakcina működési elve éppen az, mint a Covid oltás esetén: tehát az mRNS az emberi sejttel gyártatja le a vírusnak azt a fehérjéjét, amely kiváltja az immunválaszt. Ezután pedig a szervezet már képes lesz felismerni magát a vírust is. Az mRNS-technológia másik előnye, hogy az évek során a HIV-nek is több variánsa jelent meg, de az ilyen vakcinák könnyen módosíthatóak ezekre a változatokra.

A HIV-vakcinák fejlesztése két nagyobb felismerésre vezethető vissza: az első, hogy 2009-ben sikerült elkülöníteni azokat a bnAbs antitesteket, amelyek a HIV-fertőzöttek szervezetében megjelentek, és hatásosnak tűntek a vírus elleni harcban, és a laborban a segítségükkel több gyengepontot is sikerült a víruson beazonosítani. A Moderna vakcinája éppen azért indítja be a B-sejtes immunválaszt, hogy ezen antitestek megjelenjenek. A másik felfedezés pedig a vírus híresen instabil, és épp ezért nehezen bezonosítható legkülső fehérjéjét (HIV Envelope glycoprotein) érintette, amelyet idővel sikerült stabilizálni, és sosem látott részletességgel leírni.

(Forrás: Clinical Trials Arena, clinicaltrials.gov, Science Alert)

(Kép: Flickr/NIAID)

További cikkek a témában:

Zöld lámpa a harmadik oltásnak Magyarországon Orbán Viktor ma reggel bejelentette, hogy a kormány lehetővé teszi a koronavírus elleni harmadik oltás felvételét augusztus 1-től.

A „Pfizer-vakcinát” fejlesztő cég a következő oltását már a rák ellen tervezné Özlem Türeci, a BioNTech társalapítója adott interjút, melyből nem csak a járvány elleni vakcina kifejlesztésének kulisszatitkai derülnek ki, de az is, miként segíthetett a koronavírus a rák elleni oltások kidolgozásában, és ezek mikor lesznek megvásárolhatóak.

Ebben a videóban érthetően magyarázza el a Pfizer, miképp működik a vakcina Ha valakit érdekel, miként működik az mRNS-alapú oltás, ebből a videóból megtudhatja.