Már évtizedekkel ezelőtt felfedezhették az életre utaló nyomokat a Vénuszon
2020 / 10 / 10 / felkai.adam
Már évtizedekkel ezelőtt felfedezhették az életre utaló nyomokat a Vénuszon
Szeptember 14-én tudósok egy csoportja bejelentette, hogy olyan vegyületet, foszfint sikerült kimutatniuk a Vénusz atmoszférájának felső rétegében, amely akár az élet jelenlétére is utalhat.

A fontos felfedezésről mi is írtunk. Nem csoda, hogy ezt követően a tudományos érdeklődés a Vénusz felé fordult, amiről eddig úgy gondolták, hogy alkalmatlan arra, hogy élet jelen meg rajta. Ennek következtében többen elkezdték újra átnézni a NASA által begyűjtött, a bolygóval kapcsolatos régebbi adatokat is. A kutatás, amit Rakesh Mogul, biokémikus vezetett, arra jutott, hogy már 1978-ban felfedezhette a foszfin jelenlétét a Pioneer 13 mesterséges bolygó tömegspektrométere.

A felfedezést bemutató tanulmány még véleményezésre vár, és nem szól sokkal többről a felfedezés korábbi tényénél. Ezzel viszont méginkább megerősítik, hogy a foszfin valóban jelen lehet a planétán. A '78-as adatokat egy speciális tömegspektrométer, a Large Probe Neutral Mass Spectrometer (LNMS) gyűjtötte be. Ez egyike volt azon eszközöknek, amelyek behatoltak a Vénsuz légkörébe a Pioneer 13 küldetés keretében. Az LNMS ejtőernyővel ereszkedett a Vénusz felhői közé (és végső soron a „halálába”), és három kisebb, ejtőernyő nélküli szonda is követte. Az eszköz mintát vett az atmoszférából, majd ezt elemezte ki. Az eredmények kiértékelésekor azonban a kutatók nem a foszfinra fókuszáltak, hanem más anyagokat kerestek.

Most, az eredményeket újravizsgálva Mogul és a csapata olyan adatokat talált, amely eléggé emlékeztet a foszfinra. Ezek az adatok ráadásul a bolygó középső és alsó felhőrétegeiből származnak – ami a potenciális élhető zóna a planétán. Ezen kívül meggyőző bizonyítékot találtak az atmoszférában a foszfor jelenlétére is, ami nehezebb gázokból, például épp foszfinból (ami egy foszfor- és három hidrogénatomból áll) is származhat. Sikerült egyébként más anyagokra utaló adatot is beazonosítani. Ezek olyan molekulák (oxigén, klór és hidrogén-peroxid), amelyek önmaguktól nem kellene, hogy jelen legyenek a Vénusz felhőiben.

Az eredmények tehát eddig még fel nem fedezett anyagok jelenlétét is bizonyíthatják, akár olyanokét is, amelyek kedvezőek lehetnek az élet jelenléte szempontjából. Mindez pedig további vizsgálatot tesz szükségessé, vagyis azt, hogy a Vénuszt a Marshoz hasonló alaposággal kezdjük el tanulmányozni. Egyébként több űrügynökség is tervez szondát küldeni a bolygóra: a NASA mellett Európa, India és Oroszország is tanulmányozná a bolygót ezen a módon.

(Borítókép: A Pioneer 13 és légköri szondái(fantáziarajz)/wikimedia commons)

Ha tetszett ez a cikk, kövess minket a Facebookon is!


Először vagy itt? Ez itt a Rakéta!
Olvasd el főszerkesztőnk beköszönőjét, mire számíthatsz tőlünk!
Rakéta az Instagramon is!
Kövesd be, később jól jársz majd!
Ezek is érdekelhetnek

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.