A Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány alapján az eszköz működési elve hasonlít a pacemakerekéhez: az elektródán keresztül napi több száz alkalommal elektromos impulzusokat küld az agyba, ezzel stimulálva a megfelelő idegközpontot. Az úgynevezett mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) nem új eljárás, többek között a Parkinson-kór és a Disztónia kezelésében is eredményesen használták már, viszont az UCSF kutatói új megközelítést alkalmaztak a Sarah-ként megnevezett páciens kezelésekor.

A hatékony terápiához először is meg kellett találniuk a páciens azon agyi aktivitási mintáit, amelyek a depressziós állapothoz tartoznak, ezeket ellensúlyozták az eszköz által kibocsátott impulzusokkal. A pácienst ezután felszerelték egy olyan eszközzel, ami képes érzékelni, amikor a meghatározott minták jelentkeznek, és automatikusan elkezdi stimulálni az agyat. Ez jelentősen eltér az eddig alkalmazott, hasonló kezelésektől, amelyeknél a DBS-eszköz meghatározott időpontonként adta le az elektromos impulzust. Sarah esetében a rendellenes agyi aktivitás a döntéshozatalban is fontos szerepet játszó ventrális striátumot és az érzelmi reakciókat, különösen a félelmet és szorongást szabályozó amigdalát érintette.

A 36 éves nő, aki immár egy éve viseli az eszközt, azonnal jelentős változásokat tapasztalt a hangulatában. "Amikor először kaptam kezelést, a legintenzívebb örömérzetet éltem át, és a depresszióm egy pillanatra csak egy távoli rémálomnak tűnt" - mondta el a nő egy sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a kezelés hatására öt év után először képes volt nevetni, és elkezdhette újraszervezni az életét.

Katherine Scangos, a kutatás vezetője "hatalmas előrelépésnek" nevezte az eredményeket a mentális betegségekért felelős agyi funkciók megismerése szempontjából, ugyanakkor a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a kísérletet több pácienssel is meg kell ismételniük, hogy a hatásosságát igazolják. Mivel egy meglehetősen invazív és drága eljárásról van szó (a kezelés nagyjából 30 ezer dollárba, mintegy tízmillió forintba kerül), így valószínűtlen, hogy a jelenlegi formájában széles körben elterjedhet, de a kutatók már megkezdték annak vizsgálatát, hogy lehetséges-e az eredményeiket kevésbé invazív eljárásoknál is kamatoztatni. Edward Chang, a tanulmány társszerzője a Gizmodónak ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ahhoz, hogy több emberen is tudjanak segíteni, mindenképpen szükség lesz arra, hogy leegyszerűsítsék az eljárást, de szerinte a technológia ebben segítségükre lesz hosszú távon.

(Gizmodo, Futurism, Borítókép: SCIENCE PHOTO LIBRARY/Getty Images)

További cikkek a témában:

Többezer mikrochipből álló hálózatot ültetnének emberi agyba a kutatók A sószemcse méretű, vezeték nélkül kapcsolódó implantátumok az agykéreg sokkal szélesebb területét fedik le, mint a jelenleg használt elektródák, így jobb betekintést nyújtanak az agy rejtelmeibe.

Bemutatták a Neuralink működő prototípusát, amivel az agyunkat köthetjük majd rá a számítógépekre A Neuralinkkel a jövőben kezelhetővé válhatnak a neurológiai betegségek, új lehetőségeket nyithat a mozgáskorlátozottak számára, hosszú távon pedig akár azt is lehetővé teheti, hogy az emberek a gondolataikkal kommunikáljanak egymással. A mai bemutató viszont még csak az első lépés volt egy nagyon hosszú úton.

Van kiút a hosszú álomból - agyba ültetett implantátummal ébresztenék fel a kómás betegeket A kísérleti majmokon már bevált a teszt, ha felébredvén a mélyaltatásból videójátékokat is tudnak játszani, kezdődhetnek a humán kísérletek.