2019 és a jövő, ami nem csak 2020

A Facebook vezetője több személyes sikerrel gyarapodott tavaly. Megtanult mandarin nyelven, MI asszisztenst kódolt magának otthonra, rengeteg könyvet elolvasott, rengeteget futott, megtanult vadászni és főzni, és jobban mennek a nyilvános fellépések is. Persze ez utóbbi esetén tényleg jutott tér a fejlődésnek:

Ne felejtsük el, a Facebook feje mindezt amellett tette, hogy a világ legnagyobb közösségi oldalának ügyes-bajos dolgait igazgatta. (Chuck Norris meg csak tátott szájjal bámul a sarokban.) A Facebookra rátérve megosztotta, hogy a vállalatnál egy új privát közösségi platform fejlesztése folyik, valamint kísérleteznek a kibővített valóság és a virtuális valóság technológiákkal. A hosszú távú cél ugyanis, hogy valóban egymás közelében érezzük magunkat attól függetlenül, hogy ki hol tartózkodik épp.

Hosszútávot írtam, nem is véletlenül, hiszen Zuckerberg listája immár nem a következő/jelen évre szól, hanem az egész évtizedre.

Generációváltás

Zuckerberg több témakörre osztotta fel a mondandóját, és a generációs változással kezdte. Visszatekintése szerint a Facebookot a saját generációja hangjának szánta, ami szerinte csak félig-meddig valósult meg. Vállalatát egyébként főként „millenial” cégnek tartja, és szeretné ha hangot tudna adni azoknak a problémáknak, melyekkel ez a generáció kénytelen szembenézni: klímaváltozás, az oktatás elszálló árai, a lakhatással és az egészségügyhöz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek. Zuckerberg szerint ahogy a generáció tagjai közül egyre többen fognak szavazni, úgy fog a politika is egyre inkább rájuk figyelni. Szerinte minderre sor fog kerülni ebben az évtizedben.

A Chan Zuckerberg Initiative pedig már nagyon hosszútávra fókuszál, és elsősorban a mostani gyerekeknek szeretné élhetőbbé tenni a világot.

Kisközösség mindenkinek

Zuckerberg szerint az internet nagy ajándéka a „világfalu”, tehát hogy tartózkodási helyünk már szinte semmiben sem korlátoz minket. Ugyanakkor szerinte mindez nem kevés kihívással jár együtt, miközben sokat vesztettünk a privát szféránkból. A következő évtized feladata tehát az olyan közösségi infrastruktúrák kiépítése lesz, amely segítségével újraalkothatók mindenféle kisebb közösségek.

Zuckerberget, egy közösségi platform fejeként valahol talán érthetően, éppen az ebben rejlő innovációs lehetőségek hozzák a leginkább lázba, és szerinte

a digitális közösségeink nagyjából öt év múlva nagyon másként fognak festeni, mint ma.

A személyes kapcsolatok kialakítása és a kisebb, intimebb csoportok építése pedig ezáltal majd újra hangsúlyossá válik az életünkben.

Kis üzlet, nagy lehetőség

Az előző évtized leggyorsabb gazdasági növekedése a tech szektorban történt. Zuckerberg várakozása szerint a következő évtizedben a technológia továbbra is sok lehetőséget nyújt majd, ám most már azáltal, hogy a gazdaság többi szereplőjét segíti a gyarapodásban.

A fentiek a kisebb üzletekre, cégekre történő koncentrálást jelentik. A Facebook már ma is több, mint 140 millió kisebb cégeknek teremt lehetőséget, hogy eljussanak az ügyfeleikhez, a következő évtizedben pedig ezen lehetőségek tárházát kívánják kibővíteni úgy, hogy a kisebb vállalkozások hozzáférjenek olyan technológiákhoz, melyek eddig csak a nagyvállalatok számára álltak rendelkezésre.

Mindez a gyakorlatban az Instagram, a Messenger és a WhatsApp kereskedelmi és pénzutalási lehetőségeinek a kibővítését jelenti.

A következő évtized okostelefonja

Zuckerberg gyors technológiatörténeti áttekintője szerint ami a kilencvenes éveknek a személyi számítógép, a kétezres éveknek az a web, az előző évtizednek pedig az az okostelefon. Rendben, de mi jön ezután? Zuckerberg palantírja szerint az okostelefon meghatározó marad az új évtizedben is, de mellé felzárkózik a kibővített valóságra építő szemüveg. Ez utóbbival kapcsolatban pedig akkora áttörés várható, hogy az teljesen újradefiniálja a technológiához fűződő kapcsolatunk.

Zuckerberg szerint a kibővített valóság és a virtuális valóság olyan technológiák lesznek, amelyek nem eltávolítják egymástól az embereket, hanem közelebb hozzák őket. Szerinte ezeknek ugyanis nagy előnye, hogy megteremtik a személyes jelenlét illúzióját. Azt ő is elismeri, hogy ezek az eszközök ma még nehézkesek és inkább zavaró, mint semleges a viselésük, de arra számít, hogy pont ez fog megváltozni az évtizedben.

Talán ez Zuckerberg víziójának az a része, mely egy átlagembert a leginkább kételkedéssel tölthet el. A VR technológiák a legjobb esetben is döcögnek, és a legtöbb ami elmondható róluk, hogy nem csúfos bukások, mint korábban. A kibővített valóságos szemüvegekre pedig még ennyi sem igaz. Ugyanakkor ki látta előre a zsebében egy Nokia 3210-sel, hogy 2007-ben megjelenik az iPhone?

Zuckerberg szerint mindenesetre ez a technológia számtalan bajra lesz gyógyír. Az a képesség ugyanis, hogy bárhol jelen lehetünk, megoldja majd például a lakhatás kérdését. Elvégre ha a bárhol ott lehetünk, akkor tökmindegy hol lakunk, és hogy ahhoz képest hol dolgozunk. Bélapátfalváról simán bejárhatunk melózni Hong Kongba, és ehhez nem kell odaköltöznünk.

A Facebook alapítója legalábbis így látja, ami egyébként gyanúsan úgy hangzik, mintha nem lenne tisztában azzal, miről szól egy állás.

Elvégre távmunkában, home office-ban ma is lehet dolgozni, ehhez a munkáltató nem igényli a személyes jelenlétünk, viszont például virágbolti eladóként sokra megy vele a főnökünk, ha lát minket egy VR szemüvegben. Amennyiben viszont Samsung robot nyújtja majd át a zéró emmiszióval legyártott orchideát a kedves vevőnek, úgy sem ránk, sem a VR szemüvegre nem lesz az említett főnöknek szüksége.

A városok túlnépesedése valóban létező probléma, erről mi is írtunk már több szempontból is, de nehéz belátni, hogy a VR és az AR miként fogja ezt megoldani.

Igaz, Zuckerberg is a vállalat ezzel kapcsolatos fejlesztéseinek a beérését inkább 2030-hoz érzi közel.

Az digitális kormányzásrúl

A Facebook botrányai ennél a pontnál kerültek a leginkább elő. Zuckerberg szerint – és ebben akár mélyen egyet is érthetünk vele – magánvállalatoknak nem szabadna olyan döntések sokaságát meghozniuk, melyek a demokrácia alapjait érintik. Érvelése szerint egy közösségi platformon sokszor ütközik mondjuk a véleménynyilvánítás joga és a biztonság kérdése, vagy a személyes adatok védelme és a bűnüldözés, vagy a nyitott rendszerek készítése és az adatok védelme. Ezekre a dilemmákra szerinte ritkán létezik kizárólagos, helyes válasz.

Zuckerberg ezért részben az államra számít, ami szerinte a következő évtizedben az internetet érintő, a mainál egyértelműbb törvénykezéssel lépni is fog az ügyben. Másrészt – és a Facebook feje ezt a szabályozást preferálná inkább – ott rejlik a közösségek önszabályozásának a lehetősége is. Erre példa a cég saját Felügyeleti Bizottsága (Oversight Board), amelynek éppen zajlik a felállítása. Hamarosan minden tartalommal kapcsolatos panaszt ehhez a Bizottsághoz lehet majd benyújtani. Zuckerberg a következő évtizedben több hasonló szervezet is létrehozna, és reméli, hogy példája az egyéb közösségi platformok esetében is ragadós lesz.

(Kép: Getty, Pixabay, forrás: Facebook)