Először találtak bizonyítékot egy másik galaxisban keringő bolygó létezésére
2021 / 10 / 26 / Bobák Zsófia
Először találtak bizonyítékot egy másik galaxisban keringő bolygó létezésére
A M51-ULS-1 bináris rendszer csillaga egy neutron csillag vagy fekete lyuk körül kering, és, miközben az magához vonzza, röntgensugarakat bocsát ki a felforrósodó anyag. A Chandra űrtávcső segítségével a röntgensugárzást átmenetileg blokkoló jelenséget figyeltek meg a kutatók, akik szerint egy bolygó áthaladására utalnak a jelek.

A NASA Chandra űrtávcsöve 1999. július 23-án indult útnak az űrbe, méghozzá a Földtől jelentős távolságra, több mint százezer kilométer messzire, hogy megkezdje küldetését az univerzum legforróbb régiónak megfigyelésével. Mivel a Föld légköre blokkolja az űrből érkező röntgensugarakat, ezért a fekete lyukak, a galaxishalmazok vagy éppen a felrobbant csillagok körüli eseményekről, amelyek röntgensugárzás kibocsátásával járnak, csak ezek az űrbeli teleszkópok adhatnak számot.

A Chandra indításának évében egy másik röntgenobszervatórium is munkába kezdett a Földtől helyenként 114 000 kilométerre is eltávolodva: ez az XMM-Newton, az Európai Űrügynökség megfigyelőeszköze, amely szintén a fekete lyukak környékének feltérképezését, a szupernóvává vált csillagok rejtélyeinek feltárását vagy éppen a sötét anyag utáni nyomozást segíti elő. A két obszervatórium lehetőséget ad rá, hogy egészen távoli történésekről is információkat gyűjtsenek a csillagászok, és olyan események szemtanúi legyenek, amelyek korábban rejtve maradtak a figyelő tekintetek előtt.

Egyike a teleszkópok által feltárt különlegességeknek annak a bolygó-jelöltnek a tranzitja, amelyet a Tejúton kívüli régiókban, az Örvény-galaxis egyik bináris (kettős csillaggal rendelkező) rendszerében észleltek. Az M51-ULS-1 egyik csillaga vagy neutron csillaggá vagy fekete lyukká alakult, ami magához vonzza a másik csillagot, a folyamat közben pedig olyan mértékben felforrósodik az anyaga, hogy röntgensugarakat kezd kibocsátani. Ezt a sugárzást egy alkalommal valami átmenetileg, három órán keresztül teljes mértékben blokkolta az M51-ULS-1 rendszerben,

a kutatók sejtése szerint egy áthaladó bolygó takarhatta el a röntgensugarakat a Chandra elől.

Ahogy azt a NASA közleményében is írják, a csillagászok rendszeresen kutatnak a hasonló események után, amelyek segítenek az exobolygók felfedezésében, de a Tejúton kívüli területeken, más galaxisokban a látható fény helyett a röntgensugárzás tartományában folytatnak megfigyeléseket. Mivel egy áthaladó bolygó teljes egészében elfedi a röntgensugárzást, ezért megkönnyíti az észlelést és nagy távolságokban is lehetővé teszi a potenciális bolygók detektálását.

A Rosanne Di Stefano asztrofizikus vezetésével zajló vizsgálat során az XMM-Newton és a Chandra felvételei között három galaxis összesen 238 rendszerének tranzitjai után kutattak a résztvevők, ezekből pedig mindössze egy alkalommal sikerült exobolygó-jelöltre utaló nyomokra bukkanni. A kutatás eredményeit már tavaly is publikálták az arXiv preprint szerveren (és mi is beszámoltunk róla), most pedig a Nature Astronomy-ban is megjelent a tanulmány (PDF formátumban innen letölthető), de az amerikai és kínai szakértők még mindig óvatosak a felfedezéssel kapcsolatban, mivel, ahogy azt Julia Berndtsson, a kutatás egyik résztvevője is elmondta, az eredményeket még más csillagászoknak és további megfigyeléseknek is igazolnia kell.

A probléma az M51-ULS-1b-vel, hogy a nagyjából Szaturnusz méretű bolygó meglehetősen távol kering a neutroncsillagtól vagy fekete lyuktól, ezért nincs sok esély rá, hogy a közeljövőben újra megfigyelhető lesz a röntgensugarakat kitakaró tranzit, valószínű, hogy legközelebb nagyjából hetven év múlva nyílik lehetőség a megfigyelésre, de még ekkor sem lehet tudni, hogy pontosan mikor is lehet számítani az eseményre.

"Sajnálatos módon ahhoz, hogy meg tudjuk erősíteni, hogy egy bolygót látunk, valószínűleg évtizedeket kell várnunk egy következő tranzitra."

- mondta Nia Imara asztrofizikus. - "És a keringési idő hosszával kapcsolatos bizonytalanság miatt nem tudjuk, hogy pontosan mikor is figyeljünk majd oda."

(ESA Fotó: NASA/CXC/M.Weiss, ESA, NASA/CXC/A. Hobart)

További cikkek a témában:

Másfél millió kilométerre utazik a James Webb űrteleszkóp, hogy a legelső csillagok születéséről közvetítsen Milyen volt az univerzum az ősrobbanás utáni száz milliomodik évtől kezdve? Hogyan formálódtak az első galaxisok? A legnagyobb és legbonyolultabb űrtávcső minden eddiginél messzebbre fog visszanézni az időben.
Európa Cheops nevű teleszkópja távoli planétákat fog megfigyelni Az Európai Űrügynökség új teleszkópja nem új bolygókat keres, hanem az eddig felfedezetteket figyeli meg. Hazai tudományos intézetek és még egy magyar magánvállalat is akadt a fejlesztők között.
A Naprendszer legnagyobb teleszkópját telepítené a NASA a Hold egyik kráterébe Az egy kilométer átmérőjű rádiótávcső igencsak emlékeztet valamire.


Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!

Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.