Az Európai Űrügynökség űrtávcsöve, a Euclid, amely július elsején indult másfél millió kilométeres útjára, kevesebb mint egy hónap alatt meg is érkezett a célállomására, a Földtől másfél millió kilométerre lévő L2-ponthoz, ahol a Gaia és a James Webb űrteleszkóp is kering, ma pedig közzétették az eszköz által készített első felvételeket is. A Euclid kollaboráció munkájában az MTA Lendület Program támogatásával vesz részt Kovács András, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatója is, hozzájárulva a sötét anyag és a sötét energia hat éven át tartó feltérképezéséhez.

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont sajtóközleménye szerint a kozmológia legnagyobb rejtélyei közé tartozik, hogy világegyetemünk mintegy 95 százaléka "sötét" komponensekből áll, melyek tulajdonságait egyáltalán nem ismerjük. Jelenlétükre a csillagok és a galaxisok térbeli elrendeződéséből és mozgásából következtethetünk gravitációs hatásaik révén, ám valódi eredetük a kitartó munka ellenére ezidáig rejtély maradt.

Az ESA tudományos igazgatója, Prof. Carole Mundell azt mondta, a sötét anyag összetartja a galaxisokat és gyorsabb forgásra kényszeríti őket, mint amire a látható anyag egyedül képes lenne, a sötét energia pedig az univerzum gyorsuló tágulását hajtja. A Euclid először teszi lehetővé a kozmológusok számára, hogy együtt tanulmányozzák ezeket az egymással versengő sötét komponenseket. A Euclid ugrást jelent a világegyetem egészének megértésében, és ezek a páratlan képek azt mutatják, hogy a kollaboráció készen áll arra, hogy segítsen megválaszolni a modern fizika egyik legnagyobb rejtélyét, emelte ki Mundell.

René Laureijs, a Euclid projekt egyik vezető tudósa úgy nyilatkozott a képekről, hogy

korábban soha nem készítettek olyan asztrofotókat, amelyek ennyi részletet tartalmaznak.

Még szebbek és élesebbek, mint azt remélték, és sok korábban nem látott jellemzőt mutatnak be a közeli univerzumban. A kutató azt mondta, hogy most végre készen állnak arra, hogy milliárdnyi galaxist figyeljenek meg, és tanulmányozzák azok fejlődését kozmikus időskálákon.

Annak érdekében, hogy felfedje a látható univerzumra ható sötét entitások természetét, a Euclid a következő hat év során hozzávetőlegesen 1 milliárd galaxis alakját és távolságát figyeli majd meg, egészen akár 10 milliárd évet visszatekintve a kozmikus múltba. Ezzel a legnagyobb 3-dimenziós kozmikus térképet fogja létrehozni, amit valaha készítettek, melynek statisztikai vizsgálatához járul majd hozzá Kovács András, a CSFK kutatója is, akinek munkáját az MTA Vendégkutató Program keretében Szapudi István, a University of Hawaii professzora is segíti.

A Euclid azért lehet különösen fontos új adatforrás ezen a területen, mert a kicsi, távoli, és halvány galaxisok alakjának pontos mérése a légkör zavaró hatásai miatt már nem lehetséges földi teleszkópok segítségével. A ma közzétett képek bemutatják a Euclid űrtávcső különleges képességét: a fényes csillagoktól a halvány galaxisokig az észlelések megmutatják ezeknek az égitesteknek az egészét, miközben rendkívül élesek maradnak, még akkor is, ha távoli galaxisokra fókuszálunk.