Az Európai Űrügynökséget nehéz helyzetbe hozhatja az Oroszországgal kapcsolatos szankciók bevezetése, mivel sok űrprogramot az orosz felek együttműködésével valósítanak meg, de a február 28-án kiadott közleményük szerint az ügynökség teljes mértékben együttműködik a jelenlegi szituációban a tagállamokkal, amelyek szigorú intézkedéseket hoztak Oroszország ellen.

"Felmérjük a következményeket minden egyes programunk esetében, amelyet az orosz űrügynökséggel, a Roszkoszmosszal együttműködésben szervezünk és összehangoljuk a döntéseinket a tagállamaink döntéseivel,

egyeztetve az ipari és nemzetközi partnerekkel (főként a NASA-val a Nemzetközi Űrállomással kapcsolatban)." - írja az ESA.

Az Oroszországgal való együttműködéssel kapcsolatban felmerülő akadályok a kouroui űrközpont rakétaindításain kívül egy fontos küldetés átszervezésével is jár: a Marsra induló ExoMars missziót nagy valószínűséggel mégis elhalasztja az ügynökség, annak ellenére, hogy néhány nappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a projektet nem befolyásolja az ukrán háború. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a lehetséges marsi élet nyomainak kutatását célzó űrprogram keretében eredetileg, hosszas késlekedés után, idén szeptemberben indították volna útnak azt a Proton-M rakétát, amely a Rosalind Franklin marsjárót szállította volna a kutatási helyszíne, a Mars felé, de az orosz fél esetleges kimaradása az űrprogramokból akadályt gördíthet a tervek kivitelezése elé. Az ESA egyelőre szűkszavúan fogalmazott az üggyel kapcsolatban, és mindössze annyi információt osztottak meg a közleményben, hogy a 2022-es indítás nagyon valószínűtlen és az elkövetkező időkben az ügynökség főigazgatója, Josef Aschbacher felméri a lehetséges opciókat és meghozza a hivatalos döntést is a program további sorsáról.

Aschbacher pénteki Twitter üzenetében még az ExoMars folytatásáról beszélt és Oleg Bolasev, a Roszkoszmosz sajtószolgálatának vezető munkatársa is megerősítette kérdésünkre a hírt, miszerint "az ExoMars program indításának előkészületei az ütemtervnek megfelelően folytatódnak". Azt azonban már február 25-én is hozzátette az ESA vezérigazgatója, hogy az ukrán helyzet alakulását folyamatosan figyelemmel kísérik, hétfőre pedig a "háború emberi veszteségei és tragikus következményei", valamint az európai értékek tiszteletben tartásának prioritása arra sarkallták az ügynökséget, hogy értékeljék újra az orosz féllel való együttműködést.

Ahogy azt David Southwood, az ESA tudományos és robotizált felfedezésekért felelős igazgatója 2012-es Nature-ben megjelent cikkében írta, a 2005-ben teljes mértékben európai projektnek indult ExoMars küldetésbe, vagyis a vörös bolygón való (egykori) lehetséges élet utáni kutatás programjába, amelyet az eredeti tervek szerint 2011-ben indítottak volna egy Szojuz rakétával, 2008-ban a NASA is betársult, emiatt a program menetét úgy alakították át, hogy megfeleljen az amerikai és az európai céloknak is. Előbbi a minták visszahozatalát tartotta elsődleges fontosságúnak és a két résztvevő szövetsége lehetőséget adott rá, hogy a külön-külön nehezen finanszírozható programokat együttesen menedzseljék. 2012 februárjában azonban az Egyesült Államok költségvetési megfontolások miatt kiszállt a projektből, miután az Európai Űrügynökség már 100 millió eurót költött az előkészületekre (a BBC beszámolója szerint 200 millió eurót), és az amerikai partner távozásával 250 millió eurós hiány keletkezett a finanszírozásban.

A problémát az európaiak új résztvevők bevonásával oldották meg és 2012 márciusában már az orosz űrügynökséggel együtt tervezték tovább a programot, akikkel már korábban, a NASA várható kilépéséről szóló első hírek hatására is folytattak tárgyalásokat. Az ExoMars küldetés ezután nyerte el végső formáját, és 2016-ban az első része, a TGO keringő-, és a Schiaparelli leszállóegység Marsra juttatása meg is valósult. A második missziót, amelyet eleinte 2018-ra majd 2020-ra időzítettek, az elmúlt években több tényező, például a járvány is hátráltatta, de a program mindig kiemelt fontosságú maradt az ESA számára. Hogy a küldetést a háború mennyire fogja visszavetni és hogyan oldják meg az orosz féllel kapcsolatos problémákat, az az Európai Űrügynökség további döntésén múlik, amelyet, ahogy az ESA írta, az ügynökség vezérigazgatójának értékelése után hoznak meg.

(Fotó: ESA–D. Ducros, Wikimedia Commons)

A földön kívüli élet megtalálását egyelőre nem fenyegeti az orosz-ukrán háború Bár az Egyesült Államokhoz hasonlóan az Európai Unió is súlyos szankciókkal sújtotta az Ukrajnát megtámadó Oroszországot, az ExoMars program idén esedékes második küldetését ez a felek szerint nem befolyásolja.