A földön kívüli élet megtalálását egyelőre nem fenyegeti az orosz-ukrán háború

2022 / 02 / 26 / Bobák Áron
A földön kívüli élet megtalálását egyelőre nem fenyegeti az orosz-ukrán háború
Bár az Egyesült Államokhoz hasonlóan az Európai Unió is súlyos szankciókkal sújtotta az Ukrajnát megtámadó Oroszországot, az ExoMars program idén esedékes második küldetését ez a felek szerint nem befolyásolja.

A Roszkoszmosz és az Európai Űrügynökség együttműködésében megvalósult ExoMars program első űreszközét még 2016-ban indították útnak a vörös bolygóra, felemás eredménnyel: amíg a Trace Gas Orbiter (TGO) nevű űrszonda azóta is a Mars körül kering és információkat gyűjt az égitest légköréről, a neutronok áramlásáról, a későbbiekben pedig átjátszóállomásként is fontos szerepe lesz az ExoMars programban, addig a Schiaparelli leszállóegység a fékezőrakéták meghibásodása miatt 2016. október 19-én a bolygóba csapódott és felrobbant.

Az ExoMars második missziója az eredeti tervek szerint 2020-ban indult volna útjára, ám a koronavírus-járvány miatti lezárások miatt az űrügynökségek nem tudták tartani az ütemtervet, így pedig lemaradtak arról az indítási ablakról, amikor a két bolygó közelsége miatt lehetségessé válik űreszközöket küldeni a szomszédos égitestre. Mivel a két bolygó csak nagyjából kétévente kerül elég közel egymáshoz, így az indítást 2022 őszére halasztották, ugyanakkor ahogy a Nemzetközi Űrállomással és más űrprojektekkel kapcsolatban, úgy az ExoMarsnál is felmerült, hogy az Oroszország és Ukrajna között kirobbant konfliktus átírhatja a forgatókönyvet.

Az orosz űrügynökség vezetője szerint az ISS lezuhanhat az országát sújtó szankciók miatt "Ki fogja megakadályozni, hogy az ISS letérjen a pályájáról és az Egyesült Államokba vagy Európába csapódjon?" - tette fel a kérdést Dmitrij Rogozin a Twitteren.

Ha az ExoMars misszió veszélybe kerülne, az hatalmas csapás lenne a marskutatás szempontjából, hiszen az ESA és a Roszkoszmosz ennek a küldetésnek a keretében akarják eljuttatni a bolygóra a Rosalind Franklin marsjárót, amelynek elsődleges feladata az lesz, hogy a korábbi vagy jelenlegi élet nyomai után kutasson a bolygón. Ahogy arról korábban írtunk, az ISS esetében jelenleg kevés esély van rá, hogy megszakadjon az együttműködés a Roszkoszmosz és a többi űrügynökség között, és egyelőre úgy tűnik, hogy az ExoMarsot sem fenyegeti az a veszély, hogy ismét el kell halasztani a startot.


A marsjáró tesztmodellje 2021 júniusában, a marsi környezetet szimuláló terepen (Fotó: Thales Alenia Space/ESA)

"Az ExoMars program indításának előkészületei az ütemtervnek megfelelően folytatódnak" - közölte kérdésünkre e-mailben Oleg Bolasev, a Roszkoszmosz sajtószolgálatának vezető munkatársa. Az ExoMars misszió nem valósulhatna meg az oroszok részvétele nélkül, hiszen amellett, hogy ők biztosítják az űreszköz elindításához szükséges Proton-M rakétát, A Rosalind Franklin marsjárót a bolygóra eljuttató Kazachok leszállóegységet is jelentős részben az orosz Lavochkin vállalat készítette.

Megbízható forrásból úgy értesültünk, hogy az Európai Űrügynökségnél sem mérlegelik egyelőre a misszió lefújását. Miközben az ESA tagállamai és partnerei szorosan figyelemmel kísérik az események alakulását, a küldetés előkészítése jelenleg a terveknek megfelelően halad, és az ESA-nál továbbra is úgy számolnak, hogy szeptember 20-án útnak indíthatják az ExoMars második misszióját.


A Kazachok leszállóegység összeszerelés közben (Fotó: Thales Alenia Space/ESA)

Péntek délelőtt ezt az ESA főigazgatója, Josef Aschbacher is megerősítette, aki a Twitteren közzétett bejegyzésében leszögezte, hogy az Európai Űrügynökség a vállalásainak megfelelően minden programját folytatja, beleértve az ISS és ExoMars missziókat is. "A jelenlegi konfliktus ellenére az űrkutatás terén való együttműködés továbbra is hidat képez" - hangsúlyozta az űrügynökség vezetője.

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor a Rosalind Franklin marsjáró valamikor 2023 júniusában landolhat a vörös bolygón, ahol a Pasteur Analitikai Laboratórium segítségével fogja kutatni az élet nyomait. A többek között spektrométerrel és a szerves molekulákat elemző műszerrel is felszerelt eszköz akár két méter mélyre is képes lesz lefúrni a bolygó talajába, hogy az onnan gyűjtött mintákat a helyszínen kielemezze, majd az adatokat a TGO űrszonda közreműködésével a Földre továbbítsa.

A Kazachok leszállóegység szerepe sem ér véget azzal, hogy épségben leteszi a marsjárót, ugyanis a számos műszerrel felszerelt eszköz többek között a Mars klímáját és légkörét fogja tanulmányozni, emellett adatokat fog gyűjteni a bolygó geofizikai jellemzőiről és a talajban található víz mennyiségéről is, amivel jelentősen hozzájárulhat egy későbbi emberes Mars-utazás sikeréhez is.

(Borítókép: A Rosalind Franklin marsjáró kicsinyített modellje, Fotó: ALTEC/ESA)

Néhány éven belül felfedezhetjük a földön kívüli életet - és ha nem vigyázunk, ki is pusztíthatjuk Az emberiséget időtlen idők óta foglalkoztatja a kérdés, hogy van-e élet a Marson, ám szakértők egy csoportja szerint az ennek kiderítésére tett erőfeszítéseinket paradox módon éppen az húzhatja keresztül véglegesen, ha sikerül embert küldenünk az égitestre.


Ismerd meg a ROADSTER magazint!
AUTÓK - DESIGN - GASZTRO - KULT - UTAZÁS - TECH // Ha szereted a minőséget az életed minden területén, páratlan élmény lesz!
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.