A norvég állami tulajdonú multinacionális energetikai vállalat, az Equinor által létrehozott hatalmas Hywind Tampern szélerőműpark összkapacitása 88 megawatt, amelyet a közeli olaj- és gázfúró platformok ellátásához használnak majd fel. Az összesen 11 szélturbinát nem közvetlenül az óceánfenékhez, hanem a tenger aljához lehorgonyzott úszó platformhoz rögzítették. Ez az új technológia az iparág szakértői szerint alkalmas a mélyebb vizekben való használatra is, az Equinor nem titkolt szándéka pedig, hogy tovább fejleszti a módszert, annál is inkább, mert a cég szerint ez nagyban hozzájárul majd a jövőbeli úszó tengeri szélerőművek költségeinek csökkentéséhez is.

A szélerőműpark a norvég partoktól 140 kilométerre nyugatra található egy olyan területen, ahol a vízmélység 260 méter és 300 méter közötti. A közös horgonyzási rendszerrel ellátott úszó beton gerincszerkezetekre telepített turbinák 2022 harmadik negyedévében kezdték meg az energiatermelést, 2023 nyarától pedig teljes kapacitással működnek.

A Hywind Tampern által megtermelt energia az Északi-tengeren található öt tengeri olaj- és gázfúrótorony ellátásához szükséges energia mintegy 35 százalékát fedezi. A jelentős szén-dioxid-kibocsátással rendelkező platformok jellemzően dízel- vagy gázüzemű gépeket használnak, az Equinor szerint

a platformok szélerőművekkel történő villamosítása évente mintegy 200 ezer tonnával csökkentheti a tornyok CO2-kibocsátását,

amely Norvégia 2022-es szén-dioxid-összkibocsátásának 0.4 százaléka.

A skandináv ország célja 2040-re a 30 gigawatt tengeri szélenergia, amely megduplázná Norvégia jelenlegi energiatermelését. Az ambiciózus tervek nem véletlenül születtek, ugyanis ahhoz, hogy Norvégia elérje a párizsi klímaegyezményben rögzített céljait, nélkülözhetetlen, hogy a tengeri és szárazföldi olaj- és gázipari létesítményeket elektrifikálják, mert ezek jelenleg negyedével járulnak hozzá az ország teljes kibocsátásához.

Vannak azonban, akik szkeptikusak az olajipari óriás törekvéseivel kapcsolatban. A Greenpeace arra mutat rá egy friss jelentésében, hogy az Equinor, amely Norvégia olaj- és gáztermelésének mintegy 70 százalékáért felel, 2022-ben 134 százalékkal növelte nyereségét az előző évhez képest, miután jelentősen profitált az ukrajnai háború miatt egekbe szökő európai gázárakból. A megújuló energia a cég teljes energiatermelésének mindössze 0.13 százalékát tette ki abban az évben. Annak ellenére, hogy a szélerőműpark ötlete előremutató, és környezettudatosnak tűnik, a Greenpeace hangsúlyozza, hogy a norvég cég üzleti modelljének "egyértelmű fosszilis irányultsága" a befektetésekben is megmutatkozik: a 2022-es közel 10 milliárd dollárból 8,3 milliárd dollár közvetlenül az olaj- és gázkitermelés bővítésére vagy stabilizálására ment el.

(Borítókép: Ole Jørgen Bratland/Equinor)